DAMJANICH  UTOLSÓ  IMÁJA

                                  

                      Szent  Anna oltalmában  Lőkösháza  honleányai

 

...1848. március 15-én  új  korszak  hajnala  virradt  a  magyar nemzetre. Megszületett  a  szabadság  várva-várt  napja. A születést - mint  az  rendesen  történni  szokott - keresztelés követi.  De   ez  véres  keresztelés  volt...

Megirígyelték  tőlünk  drága kincsünket, az  új szabadságot, s el akarták  azt  tőlünk rabolni. Ekkor talpra állott a  magyar nép, fegyvert  fogott  apraja-nagyja, hogy  megvédje  szabadságát, s lett  ebből  oly  világraszóló  háború, olyan  óriási  harc, hogy  " A  nap  is  megállt  fejünk  felett, Bámulni  e  csodát "...

 

Az  Arad vármegyei   VÁSÁRHELYI  özvegyek  Lőkösházáról   -  igen fontos -  szerepét   szeretném  megismertetni   történelmünk  egyik legmozgalmasabb  korszakából ; mert  legendák, és  tények  bizonyítják, hogy   a  " Magyar Golgota"  magasztos  nő  alakjai  közé  tartoztak.

 

 

             özv. Damjanich Jánosné,  szül.mácsai Csernovics Emília mellett  - szintén                      " özvegységre jutott "  SCHMIDT Emma,  Nagysándor József  tábornok menyasszonyaként      ( Barabás Miklós akvarellje, 1849.vége)

 

 

 Elérkezett  október 5 -e, a  siralom, a  kétségbeesés  Golgota-napja.  Délben  tudta meg  Damjanichné, hogy férjét  halálra  ítélték,  s  másnap  kivégzik.

A  szörnyű  hír  megrázta  a  szívét, de  nem  tudta  összezúzni, mert  azt  a  jóság és  a  szeretet angyalai  vették  szárnyaik  alá.

Damjanich  az  utolsó  éjjelén  megindító  levelet  írt  Vásárhelyiné Brünek Júliának 

(aki húgával, Judittal  és  a  népes gyermeksereggel  már  -  a r a d i -   otthonukban tartózkodott - megöröklött, apósuk által épült (1800 körül) - egykori Batthyány  utca  27.  számú -  úrilakjukban.)

Így  szól  Damjanich    egyik   levele,  melyben  esdve   kéri   Vásárhelyiné Júliát, legyen  imádott

 Emiliája  mellette  e  nehéz órákban :

 

"  Hogy  boldogtalanságom  egész  súlyát  érezzem, anyánk  ma  Temesvárrra  ment.   Nem  lehet, nem  szabad  Emiliát  egyedül  tudnom  s  ezért  kegyedhez  fordulok kéréssemmel, jó  nagyságos  asszonyom, hogy   szegényt  addig, mig  anyja  távol  van, házánál  tartsa.              Nemes  gyöngéd  szive  kezeskedik  nekem, hogy  nagyságod  a  szerencsétlen nőnek  teljes  gondját  viselendi.  Csak  azt  az  egyet  kérem,  őt  magára  nem hagyni!   Az  ég  áldása  kisérje  önt,  jó  nagyságos  asszonyom, élte  pályáján  s fogadja  tőlem  köszönetemet  s  nagyrabecsülésemet  mindazért,  mit  nekem, az  én szegény  szerencsétlen  Emiliámnak  tett  volt.  Az  én  sorsom  borzasztó, - de remélem, hogy   férfiasan  fogom  elviselni.   -      Mindnyájuknak  egy  utolsó  Isten  hozzád! "

Arad, 1849. október 5.        A   Nagyságodat  Nagyrabecsülő  Damjanich

 

            *Vásárhelyi Júliához íródótt levél címzése, Damjanich kézírásával

 

 

... Nem  remegett  a  keze, amikor  Imáját  írta  Emíliához.  Ugyan, ki  törődik  a  halál  ásító  torkával, amikor  az  örök  Istennel  beszélhet, hogyne   lett  volna  nyugodt  és  szelíd,  amikor  kihallgatást  kért  az  Istentől, (...)  s   ez  volt  utolsó  kezevonása  a  vértanúnak.

 

 

                                            Damjanich János⁺ imája^*

 

"  Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

 

 

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

 

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

 

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

 

Damjanich

 Emíliának vigasztalásul "

 

Ez  az  "  Ima  "  lett  felesége  Bibliája  élete  végéig :   ebben   látta  maga  előtt  a  férfiút,  aki  meghalt  a  hazáért, hogy  örökké  éljen  a  hazának.

 Az  elvérzett szabadságharc  után  az  egész  nemzet  szíve  Aradon  dobogott 1849.  október  6-án.

...  özv.  Vásárhelyiné Júliáék  otthona  a  szeretet  és  oltalom  könnyeivel  volt tele  e  gyászos  napon.  A  saját,  személyes  gyászukat  is  újraélték : -  Lőkösházán, a  családi sírboltban  ott  nyugodnak  férjeik -  ifj. Vásárhelyi János  Csanád  vármegye  alispánja, Vásárhelyi  Albert  Arad  vármegye táblabírája, tb. aljegyzője ; és  két  piciny  gyermeke;  Istvánka  és  Ilka. -

Istenbe, az  ő  irgalmába  és  jóságába  vetett  hit  volt  az  a  kereszt, amelyben megkapaszkodhattak,  -  Szent  Anna   oltalma   alatt ...  De,  döröghettek  az  ágyúk, osztogathatták  a  halál  csókját  a  csattogó  kardok, nekik tenniük  kellett valamit   a  hazáért, hogy  sebeiben  el  ne  vérezzen...

 

          *Az eredeti Damjanich levél Vásárhelyiné Júliához - német nyelven

 

 

"  Poeltenberg, mikor  összegyűjtötték  a  vértanúkat, hogy  meginduljon a  gyászmenet, ki  az  akasztófákhoz, végignézett  társain, és  ezt mondta:  

„ Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!” "

 

 Gyevnár Erika

 

*Forrás:  "Ezernyolczszáz Negyvennyolcz" -A magyar szabadságharcz  képekben - Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest,1898.} Arad," A. D. Xenopol" Könyvtár,  Katona Tamás: AZ  ARADI  VÉRTANÚK   Budapest,Neumann Kht.,2001.,  Kara Győző: Aradi gyásznap, Arad, 1899.- Lakatos Ottó, aradi minorita áldozár: Arad története I.-III. Arad, 1881.

 

                                          Folytatom...

Oldal: Damjanich utolsó imája
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat