vitéz nagybányai HORTHY Miklósné
avagy
MINDEN SIKERES FÉRFI MÖGÖTT EGY IGAZI NŐ ÁLL...
...a fent említett gondolat méltán illik jószási Purgly Magdolnára,
ifj. kézdivásárhelyi Vásárhelyi János egyik unokájára
vitéz nagybányai HORTHY Miklósné szül. jószási PURGLY Magdolna Vilma Benedikta (1881-1959)
Kieselbach Galéria, László Fülöp alkotása ( 1869-1937) 1934-ből
Első rész
Lőkösháza titkai, elmosódótt emlékei lassan felelevenednek e lapok hasábjain...Mert hősök éltek egykoron Lőkösházán, az aprónyi település (puszta) VÁSÁRHELYI család által épített kúriáiban; a veszni- felejteni hagyott történelmi nagyságok. A mindennapi hősök és a magasságokig nagyra nőtt eszményi ideák. ŐK - a lőkösházi anyaföld szülöttei, - vagy - származásuk ide kötötte őket.
Vajon hányan tudhatjuk,
Ilyen ország-világ által ismert személyiség, a Kormányzóné;
vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓSNÉ.
S kik ismerik annak a valóságos tényét, hogy az egykori lőkösházi földbirtokos; id. kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI János - Arad vármegye alispánja és királyi tanácsosa - anyai ágon dédapjaként jeleskedett.
Nagyapja - anyai ágon - ifj. kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI János - Csanád vármegye alispánja és költő. Testvérével, Alberttel örökölték meg 1837 - ben a lőkösházi puszta egy részét - az apjuk által emeltetett kastéllyal. (ma Breda kastély) -
ifj. Vásárhelyi János és Brünek Júlia kilenc gyermeke közül; a nyolcadikként látta meg a napvilágot - Makón, 1841. november 14-én - Vásárhelyi Ilona, Horthy Miklósné édesanyja.
Édesapja az egykori Arad vármegye negyedik leggazdagabb földbirtokos családjából - jószási PURGLY III. János (1839-1911) - aki az Arad vármegyei ágából származott. - Jószás, Jószáshely(i) és a későbbiekben Sofronya, Tompapuszta településeken szereztek birtokokat ősei; a bajor származású - Purgly I. János és Purgly I. György - akiknek Jószás illetve, Jószáshely helységekre adománylevelet is kiállított I.Ferenc király 1820. október 27 -ei keltezéssel. Ezen előjogokkal felruházva - magyar nemességet, továbbá " jószási " előnevet is kaptak. ( nemesség kihírdetés : 1821. Moson, Arad, Torontál és Győr vármegyékben )
A gazdag, gyönyörű és nem utolsó sorban okos Purgly lány igazán jó patinak számított akkoriban. A véletlen, vagy a sors keze, - de mindenképpen Horthy Miklós húga, Erzsébet személyes közreműködésének köszönhető, hogy Magdolnát sikeresen összehozta bátyjával.
" Az akkoriban harminckét éves Miklós már házasodni szeretett volna, - viszont legényéletének változatos nőkapcsolatai - erre nem is bizonyultak igazán alkalmasnak. "Szerelmi házasságra nem is gondolhatott. A császári hadsereg szolgálati szabályzata szerint - a saját vagyonnal rendelkező tisztek házassághoz csak akkor kaphattak engedélyt, - ha a menyasszony értékpapírokban fektetett, az államnál letétbe helyezett vagyonának kamatai biztosítják a tiszt megfelelő társadalmi életét.
A vagyontalan Horthynak lehetőleg gazdag lányt kellett feleségül vennie."
Magdának sem volt egyéb dolga az első világháborút megelőző biztonságos, derült években, - mint a társadalmi osztályához tartozó lányoknak - csak egy jó házasságot kötni.
Az ismerkedést előre megrendezte Horthy Erzsébet; a kiszemelt menyasszonyjelölt nővérének - kellemesi Melczer Lászlóné Purgly Jankának - hejőbábai birtokán. Az úri ház lakóival együtt, " négyesfogattal várták Horthy érkezését, - ahol négy napot töltöttek."
Farsang idején "liasion" - azaz- udvarlás - folytatódott közöttük egy miskolci bálon, - amelynek "véletlenül" a nővérke; Purgly Janka volt a védnöknője...Janka mellett csak húga, Magdolna tündöklött ragyogóbb jelenségként tánctudásával és eszményi szépségével.
Korabeli Táncrend
A következő fordulat; amely a " házassághoz vezető utat " jelentette,- szintén Horthy Erzsébet érdeme, - ugyanis kitervelte - kísérje el Miklós őket Velencébe, mint útikalauz. A szemrevaló, elegáns sorhajóhadnagy élt a lehetőséggel, s így " húga tettetett álmélkodására, valamint Magda nagy rácsodálkozására Horthy már várta őket mosolyogva Fiuméban, az állomáson.
Csalókás és titokzatos hangon közölte a hölgykoszorúval; szívesen elkíséri őket a kikötőbe, az idulásra kész, Velencébe tartó hajójukhoz...A fedélzetet azonban nem hagyta el, s amikor felhangzott az indulást jelző csengő, - nevetve vallotta be, hogy két hét szabadságot kért ", - s az "összeesküvés" eljegyzéssel végződött...
...Nemcsak Horthy egyenruhája keltette fel Magda érdeklődését; hanem a világot járt ember érdekes történetei is. Hiszen köztudott volt, hogy az Osztrák- Magyar Hadiflotta II. osztályú tengerészhadapródjaként kezdte meg katonai pályafutását. Szolgálatát a háromárbócós, segédgőzgéppel felszerelt vitorlás, a " RADETZKY" fregatton kezdte meg. 1890-ben már sorhajózászlósként szolgált a Konstantinápolyban horgonyzó "TAURUS" állomáshajó fedélzetén.
Kiváló sportember lévén, nagy tekitélyt vívott ki úri körökben. Elismert vitorlázó és eredményes középtávfutó volt. Vívásban hadsereg-bajnoki címet nyert. Emellett teniszben - párosban legyőzte az angol hadsereg-bajnoki párost.- Első osztályú lovas hírében állt és kerékpárversenyzőként is kimagasló teljesítményeket ért el. Mindamellett magabiztos tánctudása, megynyerő modora; valamint német, angol és francia nyelvtudása - népszerűséget biztosított számára az arisztokrácia zárt, kissé hideg világában.
Magda, az "ezerarcú", színes egyéniséggel megáldott Horthy Miklósba szeretette bele...
A tengerész Horthy Miklós
A polgári esküvő 1901. július 22-én - szűk családi körben zajlott. Az egyházi szertartás - már Arad elitjének részvételével történt. A "nászlakoma" két helyen - az aradi Purgly-házban ( a Csanádi palota és az Andrényi ház közötti egyemeletes épületben -, illetve a Központi Szálló ( ma Sanpaololmi Bank ) " Tündérkertjében " került megrendezésre.
- folytatom-
{Forrás: Horthy Miklós : Emlékirataim- szerk. Antal László,Bp.,Európa 1993.(Extra Hungariam) 3. módosított kiadás}
{Vas Zoltán : Horthy- Szépirodalmi Könyvkiadó,1977. - BmL Könyvtár/ 3394.}
{PIM - Családtörténeti Adattár}