A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

 

               Ns.  Kézdivásárhelyi  VÁSÁRHELYI  I. JÁNOS

                                              Életrajza

 

         A   titokzatos   lőkösházi    kastélyépítő    földbirtokos

 

 

 

 ...titokzatosságának  mibenléte  abban  nyílvánult  meg  eddig, hogy  a "romjaira" szedett  kastély  elárvultan  állott  a  semmi  közepén,  Lőkösháza  külterületén.  Az arra  járó  vándor  felmerülő  kérdése,  - hiszen  az  enyészet  úrrá   lett  időközben  az  egykori  kastély  omladozó  falain...  Milyen  titkokat  rejthetnek?  Melyik  nemesi  család  birtokolhatta?  Választ  nem  kaphatunk  a  szinte  "csontig"  kopaszított falaktól, s  az  írott  történelem  is  igen  hiányosan  közli  a  kastély  építtetőjének, és  családjának  történetét...

 

 

dsc_0029.jpg

 kézdivásárhelyi Vásárhelyi I. János ;   eredetei  r. kat. egyházi anyakönyv - keresztelési bejegyzés, Világos 1764. május 11. - Arad, Levéltár

 

 

 

 S a j á t  leveléből tudjuk, hogy  öt és fél esztendősen veszítette el édesapját,

Ns. kézdivásárhelyi  Vásárhelyi  Sámuel- t  ( Szatmárczégény, 1726 körül - Világos, 1770 ?),

aki,  Arad vármegye esküdtje ( 1751), és szolgabírája ( 1758) volt.

Házasság: Borosjenő, 1757. november 20.

és  így  édesanyjára;  Ns. Egyed Rózára ( Nyitra vármegye, 1738. - 1780. január 1.) ;  hárult  a  nagy  feladat,  -  ő   kísérete  figyelemmel  tanulmányait,  majd       s  " törvény tanulása "  első  évében  teljesen  árva  maradt...

 

 

uj_kep.jpg

                                Az  eredeti  boríték  és címzés    {1}     

                    

Vásárhelyi János így ír  erről egyik rokonának;  Szatmár  vármegye  ügyészének  - másod-unokaöccsének  -  V á s á r h e ly i  J ó zs e f n e k ( 1797 -  ? )

 

 

-  1832. november 27-én, Aradról {1} : 

" magamnak  hagyatottván, ön magam igyekezete  által  továbbá  folytatván  tanulásomat  végeztem  öskölai  pályámat,  de  én  a  mindenféle bal  sors  tsapásai, viszontagságait, melyel  Familiámat   és  Ön  létemet  üldözni  látszék, tsendes türelemmel s -   megváltozhatatlan  egyenes  gondolkodással  vevén  oly módon  melyet  legjobbnak  találék  egyedül  az  Úr Istenben  helyeztetvén  minden  bizodalmamat, folyattam  életem  előmenő  napjait  állhatatosan  azon  töredék, hogy  tsaknem  feledékenységbe  temetett  Familiámat. Amely  legrégibb ezen tekintetes  Megyébe, az  Árnyékbül  Napfényre  virágzosandjam  és  a  legillőbb  díszes  fényre  hozhassam.

és  valóban  nem  tsalt  meg  igyekezetem, el  értem  kívánságom  vágyát, mert ifjúságommban  mindentül  kedvelettem magamat, tsendes    alkalmaztatásomért elöljáróim  az  előmenetelre  segítettek,

megházasodván pedig, s  jó  vagyonos  házbul  vévén  feleségemet, ipam  halála után, mely  nem  sok  esztendök  mulva  történt  a  feleségem  részére  háramlott  jószágot  ugy  használtam, hogy  magamnak  a  vagyonosabbak  sorába  nyertem elhelyeztetésemet, noha  nemis  éppen  ugy  volt, mert  mindig  szemem  előtt   lévén s  különösen  szivemen  fekvén  Familiámnak  virágzására  hozása, kire megszerzésére fényes  Házat  vittem  ami vagyonomnak   neveztes  részét  elvitte!

Amellett  feleségemmel  tsak  öt  esztendőt  és  tiz  holdnapokra  töltvén, mindig  idegen  tselédekkel  bajlódta  akik  inkább magokat  szeretvén, jobban  magukról  mint  rólam gondoskodtak  s  igy Házam tartása   két annyiba  került, mint  a  rendes  Háziasszony gondossága  mellett.

De  hogy  feltett  szándékomat  végbe vihessem,  semmit  nem  kiméltem, semmit  nem tágítottam, s  aszerint  Isten   kegyelmébül  elértem célomat, mert  Familiámnak  két jóviseletű  Fiaimmal,

/: noha azok házasságokkal magokat  és az nyert fényt  is  meghomályositották :/ Fényt és diszt  szereztettem, a  kedves  Magyar  Hazának  bizonyára  hasznos  két  Polgárt, koronás  Fejedelememnek  pedig  két  hív  jobágyokat  neveltem  és  közönségesen   mindketten  szerettettnek  minnyájától  és  a  legjobb véleményben  tartanak."

 

 

uj_kep_1.jpg

 Az eredeti  levélrészlet, Vásárhelyi  I. János  Arad  vármegye  első  Alispánjától  és  királyi tanácsosától , Arad, 1832. november 27. {1}

 

 

 

A   nagybátyjától,  J o n a t h á n t ól  

 

 

( az  aradi  ág  egykori  e l s ő  Arad  vármegyei  b i r t o k s z e r z ő j e )   -  megöröklött  világosi  birtokainak  hasznából, anyja Borosjenőn  élő  családja  erkölcsi  támogatása  mellett  végezte  el  iskoláit  és  jogi tanulmányait.  1782-85  között a  "Hora- Kloska"  lázadás  végigsöpört  az  országon, nem  kímélve  Arad vármegyét sem.  Különösen   az  oláh  nép  zúgolódása  indította el,  -  az  úrbéri  rendszer  és  az  akkori  földbirtokos  nemesség ellen.  Rablások, fosztogatások  dúlták  szét  falvakat, városokat, - Világost sem  kímélvén.

 

 

 

dsc05398.jpg

                             Ex   Libris  Vásárhelyi Jonata (Jonathan)

 

 

Vásárhelyi I. János először  -   világosi -  birtokát  hozatta  rendbe  az  oláhok okozta  pusztítástól.  Főleg  szőlő   birtokait  próbálta  felvirágoztatni, ami  olyan mértékben  sikerült, hogy  amikor   1806   körül  " megálmodta ",    és   létrehozta  ( a felesége  családi örökségéből származó  területen ),  a  lőkösi  pusztán  lévő  kastélyát, annak  alagsorában  pincét  építetett  abból  a  célból, hogy a hegyaljai  borait  ide  helyezze el.   A  borok  szállítását  saját lovasfogatával   végezte  Szent  - Anna  és  kastélya  közötti  40-50 km-es  útvonalon.

 

 

dsc05445.jpg

 Vásárhelyi  I.János naplórészlet: "A Ménesi szőllőmre tett költségek feljegyzése", 1824-1826.

 

 

Ebből  a  célból,  és  a  birtokosok közötti állanadó versengés folytán - saját lótenyészettel is rendelkezett.  A  világosi,  - első -  pesti minta alapján megrendezett  - ; világosi  báró Bohus János (későbbiekben Arad vármegye Főispánja) által kezdeményezett -  Arad vármegyei lóversenyenen (1828) - saját tenyésztésű  lovával sikeres  eredményeket ért el JÁNOS fia.  A nagyszabású  verseny  résztvevői  között  találjuk még - simándi báró Bánhidy Antal  alispánt, gróf Csernovits  Pétert  és  az  Atzél  testéreket.

 

 

 

                                  FELESÉGÜL  VETTE  1798-ban 

                     simándi  BÁNHIDY  Anna  Mária  Elisabethát

         ( Bécs, 1777. szeptember 12. - Borosjenő, 1803. november 17.)

 

Két  gyermekük született:  II. JÁNOS (1800- 1843)     és

                                              ALBERT (1802-1835)

 

 

 

Sajnos, szeretett felesége  második fiúk  születését  követően  nem  sokkal elhunyt.  Ezzel  a  házassággal  a  lőkösházi puszta  ELEK  felőli részének, tehát  a - gyoroki  EDELSPACHER - simándi BÁNHIDY  birtoknak -   Északi  fele,  illetve DOMBEGYHÁZA  -   Vásárhelyi  tulajdonba került, és  a  területet  közel  másfél évszázadig  a  család  birtokolta.

Az  özvegy  apa  hihetetlen  törekvéssel, alkalmazkodó  és  erkölcsi  képességével  nevelte  két fiát. Tudta, hogy  ősi  család tagja, aki  a  gondviselés  akaratából kénytelen  viaskodni az Élettel.  Feltett szándéka  volt  családjának, és  megyei színvonalon  hírnevének  újbóli  helyreállítása   és   felvirágoztatása.  Foglakozott a  kor politikai, társadalmi  és  irodalmi  kérdéseivel is.  Generációk  által  gyűjtött  -  családi könyvtárukat   -  bővítvén, a  "kéziratos"  Bibliáktól  a  francia  klasszikusokig,  sok  értékes  mű  foglalt helyet - minden bizonnyal  az Arad  városi "úrilakában" lévő  könyvtárában.  

Az   egyik legrégibb,  megöröklött  könyve   az     1708-as kiadású  Országgyűlési kézirat, az  " Acta dictarium", - a  sárospataki országgyűlésről. (a  Vásárhelyi Könyvtár  leltára  szerint)  Maga  is  kísérletezett  irodalmi tevékenységgel, és   kéziratai,  -  emlékezéseket,  elbeszéléseket,  beszédeket  és  reform elképzeléseit tartalmazta.

Gyermekei  házassága  azonban  családjára, - s  annak " fényére " - homályt borított... Ennek oka,  -  féltette utódai magyarságát, - és  ezt  a  " homályt ", amely  családját  " elhomályosította ", -  nem  a  rendiség,  hanem " magyar  nemzeti  érzülete "  mondatta  vele.   Vásárhelyi  hódoló  alattvalója  volt  ugyan  a  magyar királynak, mélységes  ellenzője  azonban  az  osztrák császár  kormányzati politikájának, - minden olyan kérdésben, amely nemzeti létüket sértette.  Fiai ugyanis ősrégi, német birodalmi  családból  származó  testvérpárt  vettek feleségül.

 

JÁNOS  - ns. BRÜNEK  JÚLIA -t  1824-ben,

ALBERT  - ns. BRÜNEK  JUDITH - ot  1828-ban.

 

Hogyne ellenzte volna.  Az  ő  esetében  még  teljesen  tiszta  magyar  vér  folyt  az ereiben,  anyai-apai  részről  egyaránt.  A  "legenda"  szerint  az    édesapa  "megátkozta"  Albert fiát  házassága miatt,  és  ennek  következtében  lett öngyilkos  fiatalon.  Azonban  ez  a  "legenda"  nem  nyert  bizonyítást, ( mert egy száz  esztendővel  későbbi tragédia alapján,  a  szomszédos  lőkösházi rokon ( anyai ágról), és  földbirtokos; - a   báró Bánhidy  fiú, József -  öngyilkosságával keveredhetett össze, így a  " szóbeszéd "  szárnyán  válhatott  ismertté  napjainkban.

A  megtalált  borosjenői  halotti  anyakönyv  bejegyzés  {2}  alapján, élete  végéig  hűen  őrizte  felesége emlékét, mivel  özvegyként  hunyt  el  csermői  birtokán.

 

 

 id.v.j.birtokainak_listaja.jpg

 Egy 1825-ben kelt  "KÉRELME"  a  " Tekintetes Tiszti Karok és Rendek" - hez alapján: 

 

"Simándon birtokos, - Tövisegyházi pusztában 800, Lőkösházi pusztában 3700 jugenum, (azaz  hold), Aradon két házzal, a Magyarháti és Ménesi hegyalján nagyobb kiterjedésű szőlővel bírt. Valamint Világoson házzal, szőlővel s földdel rendelkezett. Ide járul még a Dombegyházi puszta  és "nem megvetendő" ingó vagyona." {3}

 

 

 

1786-1817.    között   Arad  várnegye  esküdtje, al-és főszolgabíró,

1790.          a  Szent Koronát  Bécsből  10 év  után  hazahozatták;  és  az  önkéntes nemesi "Koronaőrző Bandérium"  tagjaként  képviseltetett  gróf  Fekete  János  parancsnoksága alatt,

1825-1828.    között, helyettes alispán   -   díj nélkül  ! -

1826 -ban     másod,-  majd 1831. december 12-től  Arad első Alispánja  lett,

1828. január 3.    A   kincstártól - I. Ferenc magyar  és  cseh  király, osztrák császár -  által  nyert  birtokrészt  Csermőn. Többször  más  megyéknél  megyei küldött,

1834. december  elsejétől    visszvonult,-  40 évnyi hivatali  ideje  mellett  8  évig magánzó ;  ezen  idő  alatt  is  kétszer  járt  Bécsben  a  királynál, kétszer  a  nádornál,

1835. június 1.       Királyi Tanácsosságot nyert,

1837. január 16.     Csermői birtokán elhunyt.

 

 

dsc00257.jpg

                                                     Arad, 1827. április 2.

 

 Idősebb  Vásárhelyi János  nevéhez  fűződik  a  lőkösházi pusztában  megépült családi  kastély  1806 táján.  Pont erre  az  időszakra  esik  Széchenyi  korának kastély  építészeti  divat  hulláma,  amely  végigsöpört  az  országon  a  jómódú birtokosok  körében.  Stílusjegyeiben  a  klasszikus  görög  és  az  olasz  minták érvényesültek  az  egyszerű  paraszti  formavilággal.  Általában  kora tavasztól késő  őszig, idényszerűen  használták  vidéki  kúriájukat, - idejük  java  részét városi  otthonaikban, palotáikban  töltötték.

A reformkor évtizedeiben  az udvarházak többnyire  a telkek  belsejébe épültek. Út vezetett a  kerten  keresztül a földszintes, alápincézett, vastagfalú, - általában - saját égetésű, monogrammos  téglából, kőből  épített  kúriához.  Az épület közepén, a  kert  felé tájolták a  központi fogadótermet vagy  ebédlőt.  Antik oszlopsorral, tümpanonnal, zsalugáteres  ablaksorral  és  előlépcsővel  kialakított  kúriák  zöme épült  ezen  idő  tájt  az  országban.

Így  nem  csodálkozhatunk  azon, hogy  Vásárhelyi János is  ilyen  építkezésbe fogott a  kor divatja  szerint  és  szeretett felesége  édesanyjának  tisztelettel adózva  öröklött  lőkösi  birtokára  az  italiai  klasszikus  építészeti formavilág egyik remekművét varázsolta...

Közéleti szereplése  és  politikai tevékenysége  Aradhoz  kötötte, -  az 1810-es évek derekán  építette  meg  városi  udvarházát, amelyet  ő  maga, fiai, menyei és később, unokái is lakták.

 

arad_vasarhelyi_haz.jpg            Vásárhelyi  III. János  ( 1908- 1975), az egyik ükunoka  akvarellje -  magántulajdon

 

 

A  családi  emlékezet  szerint, -  III. Ferdinánd főherceg, -  ( I. Ferenc császár öccse)  - Toscana és Würzburg nagyhercege, Salzburg és Würzburg választófejedelme  -  tiszteletére  díszebédet  adott  1818.  szeptember  11-én  otthonában , ami  bállal  végződött.

A   ház  - Széchenyi  és  Batthyány  utcák  sarkán  állt, -  egy  kicsit  hegyesszögben záródó  L  alakban.   Magasföldszintes  udvarház  volt, - teljesen alápincézve - hatalmas  udvarral, benne  színek, kamrák  és  istállók.

1906-ban eladták az örökösök, majd lebontásra került.

A  lőkösházi kastély (jelenleg Vásárhelyi-Breda kastély)  eredeti tervrajza  és  az építőmester személye, az eddigi;  aradi-bécsi- budapesti  levéltári  kutatások  szerint még  mindig  ismeretlen.

De  ez  már  a  következő  történethez tartozik...

Mivel Vásárhelyi anyósa  - CHRISTINA CAPRETTA  - olasz származásáról csupán  helytörténeti  adatok  állnak  rendelkezésre, annyi  bizonyosan  állítható;  hogy  a  bécsi -  St. STEPHAN  DOM -  keresztelési anyakönyvi  bejegyzése  alapján  1745. július  25-én  született  Bécsben - Krisztina.  

Ráadásul   férjével, - nemes  simándi BÁNHIDY Jánossal  is  Bécsben  kötött házasságot - 1776. november 10-én. {4}

A  bécsi levéltárban  a  - CAPRETTA -  családról hallgatnak a források.  Így csupán a  családi visszaemlékezésekre  és  a  meglévő  helytörténeti  adatokra  alapozva    állíthatjuk, hogy  " jó  módú  velencei  patrícius leánya "  -  lehetett  anyósa;   Krisztina  Capretta.

 

 

 

 

 Forrás:

{1}. Vásárhelyi Kinga leszármazott szíves közlése, és  Vásárhelyi János(1908-1975) anyagainak  felhasználásával.

{2}. Arad, Levéltár,Borosjenői,-(Ineu) - r. kat.anyakönyv,32. könyv,/39.lap/1837.

{3}. Köz Kormányzási tárgyak lajstroma (Acta Cougregationalia), 1358 Fond/17.könyv/1569/1825. Arad-Levéltár

{4}. Köszönettel, a Bánhidy család anyagából

Levéltári fotók,Arad: Megyeri Anikó

A.D.Xenopol megyei Könyvtár, Arad

Márki Sándor dr.: Arad  és Aradvármegye története I.-II. 1892-1895. (Arad vármegye és Arad sz. kir. város monographiaja. II. rész)



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 92
Tegnapi: 30
Heti: 166
Havi: 1 439
Össz.: 433 451

Látogatottság növelés
Oldal: VÁSÁRHELYI I. JÁNOS Arad vármegye alispánja- a titokzatos lőkösházi kastélyépítő
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »