A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

 

 

 VÁSÁRHELYI  VERA  és  nagykállói  KÁLLAY KRISTÓF  menyegzője,

   avagy,  egy  néma  beszélgetés  a  pap, és  a  fiatal  pár lelke között

 

 

 

Ha  volt  valami, ami  a  török  háború  és  Rákóczi  küzdelmei  után megmentette  az  elpusztulástól  az  akkori  egymillióra  csökkent magyarságot, akkor  az  fajtájának  a  családi  életről, a  házastársi együttélés  erkölcsi  megalapozottságáról  való  szent  hite  volt.

A  házi  tűzhely  szilárdsága,  a  család  megbonthatatlan  egysége  és  bő gyeremekáldása  lett  akkor  létünk  folyamatosságának  alapja. Ezekre gondolunk  most -  dr.  nagykállói  KÁLLAY  Kristóf  és  kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI  Veronika - esküvőjén, Lőkösháza,  a  Vásárhelyiek  egyik  ősi birtokán.

A  pályaudvaron  Kállay  Kristóf, kézdivásárhelyi  Vásárhelyi  András földbirtokos, országgyűlési képviselőnek, a menyasszony édesapjának társaságában várja szüleit,  -  KÁLLAY Miklós  miniszterelnököt  és feleségét, akik  a  " LÉL " motorossal, -  gróf  PONGRÁCZ  Kálmán  és felesége  társaságában  érkeztek  meg.

A  pályaudvarról  egyenesen  a  családi kúriára hajtottak. Gyönyörű, százados  fenyők  és  franciás  virágágyaktól  változatos  park  közepén  áll a  maga  egyszerűségében  klasszikusan  szép  és  előkelő  kúria.  A kapuban  megyei  huszárok  állnak őrt, a  feljárónál  pedig  -  VÁSÁRHELYI Miklós,  -  a menyasszony fivére  és az  örömapa  fogadja  az  előgördülő autókból  egymásután  kiszálló,  ragyogó  díszmagyarba öltözött vendégeket.

Vásárhelyi Miklóson fiatalosan üde kék brokát mente és vörös nadrág díszlik, édesapján komoly, fekete, sötét alaptónusú, valóban ünnepi öltözék.

Egymásutánban  érkeznek a vendégek,

- szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz Kálmán, tiszaeszlári földbirtokos, a vőlegény tanúja, feleségével;

Mogyorói báró URBÁN Gáspár, Szolnok vármegye főispánja, a menyasszony tanúja, feleségével; csécsényi BAGHY Ilona grófnővel.

Kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI Dezső és felesége; csákói GEIST Mária,

özv.  kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI  Józsefné, szül. Vásárhelyi Margit a menyasszony nagyanyja.

Majd  megérkezik   -  FERENCZY Béla, - Csanád vármegye alispánja és - lovag  MARNÓ  Gyula, Kállósemjén plébánosa -  az előbbi a polgári, az utóbbi, az egyházi esküvő funkcionáriusa.

A  kúria szalonja  Benczúr Gyula  ecsetjére való képet  nyújt. Legtündöklőbb  a  fiatal  pár, a  szépségéről  messze  földön  híres menyasszony, Vásárhelyi Vera;  - tiszta fehér selyem ruhájában, hosszú fátyollal -  és a vőlegény, a  - világos brokát dolmányában, bordóvörös bársony, cobolyprémmel szegett mentéjével a vállán.

Kállay  Miklós  miniszterelnök  bizantikus  gazdagságú  díszmagyarban és felesége, káprázatóan finom, aprólékos csipkéből gazdag és mély, tüzes színű magyaros  ruhájában  beszélget  az  örömszülőkkel, -  kézdivásárhelyi  Vásárhelyi  Andrással  és  feleségével,  -   mácsai CSERNOVICS  Eszterrel.

Ekkor  veszi  észre  az  ember, hogy  a  menyasszony  patrícius  arca  és törékeny  alakja  szinte  mása  édesanyjának.

Egyike  a  legszebb díszmagyarnak  - ifj. Kállay Miklósé -  a  vőlegény  öccséé.  Ezt  a  díszmagyart  Rákóczinak egyik követe, - ki, szintén  Kállay  volt - viselte díszes fogadásokon.  A  rozsdabarna, gyönyörű  színű brokátkabátot az  ötvösművészet  remekműveinek  nevezhető  gombok kapcsolják  össze, s  két  oldalt  igazi  ezüstszálakkal  kivart  széles, gazdag  mintájú  hímzés szegélyezi.

A  társaság  a  szalonból  az  ebédlőbe  vonul, ahol  Ferenczy Béla  alispán - maga is díszmagyarban -  adja  össze  az  ország törvényei  értelmében a fiatal  párt  és  szívhezszóló  szavakat  intéz  hozzájuk.  Kiemelt  magyar ember  felfogását  a  házasságra mondván, hogy  az  asszony    Őt   férjem " uram " - nak  szólítja, de  ebben  a  szóban  benne  rejlik, hogy  a  családi élettel  járó  terheket  a  férfi  vállalja  magára, Ő  felel  a  házi tűzhely  boldogságáért.  Ő  viszi  élettársát,   "  feleség " - nek  szólítja, aki  nem  alárendelt  személy, hanem  az  Ő részének  a  fele.  Vele egyenrangú  valóban  az  élettársa, akik  együtt  közösen  keresik  azt  a kék  madarat, amit  boldogságnak  neveznek...

 

esk-1.jpg

SZÍNHÁZI    MAGAZIN        Színházi, Mozi, Szépirodalmi és Művészeti Képeslap 

                  Budapest, 1942.  júl.  22-28-ig, V.évf., 31. szám  Szerk., Rácz Vilmos

 

A   -  polgári esküvő  után -   következik az  esküvőnek  talán  legmeghatóbb  jelenete.  Helybeli  kis  elemista  iskoláslányok,  majd  az összes  gazdasági  cselédek, a  személyzet  nevében  fiatal  lányok  és napsütött  arcú, dolgos  magyar  emberek  üdvözlik,  egyben búcsúztatják  a  menyasszonyt.

Minden   beszélőnek  annyi  őszinteség van  a  hangjában, a  szavakkal  oly  keresetlenül   természetesek és  egyszerűek, hogy  ilyen  meleg szeretet, ennyi  családi  együttérzés  láttára  önkéntelenül  elérzékenyül  az  ember.

A  menyasszony és  a  vőlegény  egyenként mindegyiknek  meleg kézszorítással  köszöni  meg  a  virágcsokrokat, s  a  még  szebb  búcsúztatást.

 

Az  üdvözlés  után az  egész  násznép  autóba száll, s  a  néhány kilóméterre  fekvő,  úgynevezett  -  BRÉDA kápolnába -  hajtat,  hogy  a fiatal  pár  frigyére  az   -  egyház  áldását  -   is  elnyerje.  Az  egyszerű, de virágokkal  gyönyörűen  feldíszített   -  Szent Anna házi kápolna, a családi sírbolttal  -  a  BRÉDA - majorban van.   A  majorság  szintén -  Vásárhelyi  család tulajdona volt - nevezetesen;  id. kézdivásárhelyi  Vásárhelyi  János  egykori  Arad vármegye  alipánja, királyi  tanácsosa  -  a  menyasszony  szépapja  örökölte  felesége  hozományaként.

Ebben  a  kápolnában  térdelnek  oltár  elé  a  fiatalok, és  esküsznek egymásnak örök hűséget. A  szertartást - lovag Marnó Gyula  plébános végzi, aki  hosszú, áldásos  működése  során  már  sok  Kállay-fiút  keresztelt  meg, lelki  istápolója  lett  az   egész  családnak.  Az  ünnepi szavak  elhangzása  után, mielőtt  útjára  engedné  két  hívét, beszédet  intéz  hozzájuk, de  olyan  egyszerűen, közvetlenül  és szívbőljövő  szavakkal  beszél, hogy azt  inkább  néma  beszélgetésnek  lehetne  nevezni  a  pap, és  a  fiatal  pár lelke között.

Jól  látható, hogy könny  tolul  minden hölgynek a  szemébe, s a rezzenéstelen  csenben, az  ősz  pap  oltáron  magasló alakjával, valóban ünnepi  hangulat  üli  meg  a  kápolnát.

  

v.vera_es_kallay_kristof_eskuvoi_fotoja.jpg

                                       Lőkösháza, 1942. július 16.

                          Kisebbik fiúk: nagykállói Kállay Miklós tulajdona  

 

 

                       

 

Az  áldás után, a vőlegény és menyasszony kivonul a  Szent Anna kápolnából.  Odakint   Lőkösháza, a  majorság apraja-nagyja  szorong, helyet  szorítva  magának  a násznép  elvonulására. 

Új élet indul útnak.  A   boldogság  új  heroldjai  mennek  előre az  új  élet  útján.  Frigyük  régentartó, kölcsönös  vonzalom  koronája, egyben  a  családi  tűzhely  biztos  alapja.  Az  esküvő  a  magyar  élet,  a  magyar kultúra, művészet  és  erkölcs  ragyogó  példája, magyarságunk  értékének igazi  alapjaként  méltó  kifejezője.

 

 

                Az  1845-ben  fölszentelt  lőkösházi Vásárhelyi  Szent Anna kápolnában

 

                                          - közel száz esztendővel később -

 

                                az utolsó, közös  családi  esemény színterekét

 

 

 

   Vásárhelyi Vera (1920-2000)           és         nagykállói  dr.Kállay Kristóf (1916-2006)

 

       Máltai tiszteleti dáma,                                  Magyar királyi miniszteri tanácsos,

 

  Írónő, novellista, festőművésznő                        a miniszterelnök személyi  titkára,                                                                                                                                                           

 

                                                                                          Máltai lovag

 

 

 

                                 házasságot kötöttek az ódon falak között

 

                                                 1942. július 16-án.

 

Színházi Magazin: Bal oldali fotó:

A távozó menyasszonyt az ősi Vásárhelyi-kúria ajtajában egy helybéli kisleány virággal búcsúztatja. Jobbról Vásárhelyi Miklós, a menyasszony fivére. ( M. F. I. felvétele)

Színházi Magazin: Jobb oldali fotó, csoport kép:

Elől az ifjú pár. A menyasszonytól balra Kállay Miklós miniszterelnök, a vőlegény édesapja és Vásárhelyi Andrásné, a menyasszony édesanyja.  A vőlegénytől jobbra Kállay Miklósné, a vőlegény édesanyja és Váráhelyi András, a menyasszony édesapja.  A fiatal pár mögött lovag Marnó gyula, Kállósemjén plébánosa. Tőle jobbra: gróf Pongrácz Kálmán, a vőlegény tanúja, ifj.Kállay Miklós, a vőlegény öccse. Jobb szélen Vásárhelyi Miklós, a menyasszony fivére, balszélen báró Urbán Gáspár, a menyaszony tanúja. (M.F.I. felvétele)

 

forrás: Kállay Miklós - Róma, PIM - Szilágy Judit, OSZK

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 92
Heti: 169
Havi: 1 442
Össz.: 433 454

Látogatottság növelés
Oldal: VÁSÁRHELYI VERA és KÁLLAY KRISTÓF menyegzője - 1942. július 16.
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »