A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

 

 

       A   Göndöcs- kerti  Erzsébet  szobor  valódi

                                  története

 

 

                           "Természet bűbájodban elragadó!
                            Ah, be boldog, aki téged imád!
                            Csalódásnak keble helyt nem ád.
                            Tartós hűségedért vedd cserébe - 
                            Hű bámulatomat mindörökre"
                                                                       (Erzsébet királyné)

 

 

 

    Az  " Ezsébet - kultusz  "  nemcsak  az  emlékfák ültetésére,  ligetek telepítésére  terjedt  ki.  Emlékművek,  szobrok  sora  készült  oszágszerte  Erzsébet  tragikus  halálát  követően.

   Városunk  sem  maradt  tétlenül.  Emlékezni  akarat.  

    A  " magyar  nőeszménnyé " vált  Erzsébet  királyné mellszobra - Göndöcs-kertünk  ékszerdobozának   ékköve  volt. 

   1884 - ben  Göndöcs  Benedek apátplébánosunk; aki  az  egykori - Népkert - megálmodója  és  később, egyik   létrehozója ;    indítványozta  a  gyulai   Népkert  kialakítását  a  -  Holt-Kőrös meder helyén,  a  Sugár út  nyugati oldala mentén.

   1885 - ben  elkezdődött  a  népkert  parkosítása.  A  fákat   és  dísznövényket  a  -  gerlai,  dobozi  és  kígyósi  gróf  Wenckheim  családok, valamint  a gyulai  kastály  úrnője,  gróf  Almásy  Kálmánné  gróf  Wenckheim Stefánia  - ajándékozták  a  park  benépesítésére ;  

    amely  így,  szép  négyzetalakot  nyert,  és  több  mint  5  holdnyi  területen  a -  már  1845  óta  szemét- és  trágyalerakóhely  célját  szolgáló - 

  Holt-Kőrös  medrét   földdel  befedték.

 

 

                            B L A H A    L U J Z A   fellépése 

 

 

    A  " Nemzet csalogánya "  csak  egyszer  járt  városunkban. 

    BLAHA   LUJZÁT   élete,  pályája  hosszú  folyamán  mindenütt  nagy tisztelettel, szeretettel   és  megbecsüléssel   fogadták,  de  –  mint  Ő maga  mondotta  –  olyan  kitüntetéssel  soha,  sehol,  mint  aminőben páratlan  kedvességű  házigazdája - Göndöcs  Benedek -   itt,  Gyulán részesítette.

    1889.  június  20-án  érkezett az " aradi konzirciummal "; s  már  aznap  este  elkápráztatta  a  tisztelt  nagyérdeműt.  

     Akik akkoriba megélhették, és  részesei  lehettek  a  " nagy rezignációjú,  a  magyar  népszínmű  páratlanul  fényes, legelhivatottabb  művésznőjének  tehetségében, -  elfogultság  nélkül  állíthatom, -  szerencsés  csillagzat  alatt  születtek. {3}

      A  " Pavillon " - napjainkban Vigadó -  megnyitásával  egy  időben  felavatták  báró  Wenckheim  Béla mellszobrát  is  1889.  július 7-én.

 

 309531.jpg

                     A  megnyitás idején  a "pavillon" - napjainkban Vigadó -  1889-ben 

              Göndöcs Benedek: Báró Wenckheim Béla emlékezete című művének  mellékletéből 

 

 

                              Az  "  ERZSÉBET - EMLÉKALAP  "

 

 

                         "Ismét új szobor! - Ismét uj oltára a
                          jóságnak és szeretetnek! Áldozzunk
                          rajta liliomszirmokat..."
                                                                     (Benedek Elek)

 

 

 "   A  Ferenc  József  által  október 12-én  szentesített  1898.  XXX.  tc.-ben örökítette  meg  az  országgyűlés  Erzsébet  királyné  emlékét, kimondva,  hogy  az  " önként megindult adakozás utján bejövő összegek felhasználásával " a  fővárosban  szobrot  állítanak,  egyben  a megvalósítására  megalakuló  szoborbizottságot  kötelezte  évenkénti jelentéstételre  az  országgyűlésnek.  "

 

        1898-ban  Békés  vármegye  törvényhatósági  bizottsága  4000  koronát  szavazott  meg  a  fővárosban  felállítandó  " Erzsébet királyné  emlékműre. "  A  szoboralap -   budapesti közponzi  bizottsága  -   azonban  közölte  a  vármegyével,  hogy a  szobor  költségeire  már  oly  nagy  összeg  folyt  be,  amelyekből  bőven  fedezhetőek  a  kiadások; ezért  azt  nem  használják  fel; - de  Békés vármegye sem használhatja fel  szabadon.  A  nemzeti  adakozás  révén  több  mint  2 000 000  aranykorona  gyűlt  össze  az  Erzsébet-emlékalapra  1899-1913 között!

        Ennek  következményeként  1902-ben  Fábry  Sándor -  békés vármegyei alispán  - indítványára  elhatározta  a  törvényhatósági  bizottság;  hogy a vármegye  székhelyén  -  városunkban, Gyulán  -  felállítandó  

" Erzsébet királyné  "  szoborra  fordítják  a   -  központi szoboralapra  - megszavazott  összeget.

      A  szoboralap  gyarapítására  1903.  január  24-én  Erkel  Gyula, Erkel  Sarolta,  továbbá  Pewny  Irén  operaénekesnő  közreműködésével  hangversenyt  is  rendeztek, melyen  Pekár  Gyula  olvasott  fel.

 

 

                      erzsebet_kiralyne_szobra_gyulan-letoltes.jpg

                             Országos Széchenyi Könyvtár {1} 1932  előtt

 

 

                                    A   SZOBORAVATÁS

 

 

 A  -  Vasárnapi  Újság  (1904. 31. szám, 528.p.) így ír  erről   a  nagy eseményről:

       „ E R Z S É B E T  KIRÁLYNÉ  SZOBRA   BÉKÉS-GYULÁN. "

 
 
                Kép
 
 
 
 
 
"  A  néhai  királyné emlékét  több szobor  hirdeti  az  ország  minden részében, a  magyar  nemzet  benső  kegyelete  jeléül.  E  szobrok  száma  most  ismét  szaporodott.  Békésmegye  székhelyén,  Békés-Gyulán  július 24-ike óta  a  Göndöcsparkban ott fehérlik  Erzsébet királyné  mellszobra, tiszta karrarai márványból faragva. Fábry Sándor a megye alispánja kezdeményezte a szobor felállítását.  Felek  Gyula  fiatal szobrászt, a megye szülöttjét bizták meg a szobor elkészítésével, a ki  sikerrel  teljesítette  feladatát.
Felek Gyula  Békésmegye ösztöndíjával végezte el tanulmányait  és  Erzsébet-szobor gipszmodelljét mesterének, Fadrusz Jánosnak  budapesti műtermében készítette el, a ki  Kallós  Ede szobrász művészszel együtt már a modell készítésnél dicsérettel nyilatkozott az  ifjú  művész tehetségéről. A királynénak ifjú korából ismert képét faragta  ki Felek is.  A szobor-avatást  Békésmegye közgyűlése nyitotta meg. A várost lobogók díszítették és a gyűlésre a megye távoli vidékéről is  összegyűltek.  Lukács  György főispán  mondott  itt  mély hatású  beszédet Erzsébet királynéról, többi  közt  így szólva :

 

[...] Kossuthban  a  magyar  nemzeti  önállóság  és  függetlenség eszméjének  személyesítőjét  tiszteli  a  magyar,  Erzsébet  királyné kultuszában  pedig  a  magyarral  veleszületett  dinasztikus  érzésnyilvánul határozott  és  megható  formában.  Erős,  nagy,  önálló  magyar  birodalom -  ez  minden  magyar  érzés  eszménye.  A  nemzettel egybeforrott  dinasztia -  ez  a  másik  kiolthatatlan  vágyódása  a  magyar közjogi  gondolkozásnak.  És mert  az  önálló,  erős,  független  nagy Magyarország iránt  táplált  nemzeti  hő  vágy  legpregnánsabb megtestesítőjét  Kossuth  Lajosban  látja  a  nemzet, és  mert  Erzsébet királyné  egész  élete  eszménye annak  az  állapotnak, melyben  a nemzettel  lélekben   egybeforr  annak  dinasztiája: ez  magyarázza   a Kossuth-kultusz  páratlan  hatalmasságát  és  ez magyarázza  a  rajongó szeretetet  az  elhunyt  királyné  iránt.  Ezért  siet  minden  város  legszebb ékességének  szerezni  meg  a  szép  királyné szobrát, mintha  szobrával együtt  elröppent  lelkének egy  darabját  is  magához  lánczolná,  magának foglalná  le  mindörökre!  Nem  ismeri  a  magyar  lelket, a  ki a  két  kultuszt  ellentétesnek  képzeli  azért, mert  az  egyik  a  független  Magyarország,  a  másik a  dinasztikus hűség  apotheosisa.  Mindnyájunk lelkében  élő   hit  gyanánt  lobog  a  minden  izében  önálló, korlát  nélkül független  Magyarország   ideálja, a  Kossuth-kultusz  előtt  tehát  azok  is  hazafias  tisztelettel  hajolnak  meg,  a kiknek  politikai  meggyőződése  szerint  velünk való  kapcsolatba  jutott  másik  állammal  való  szövetség közvetítésével  kell megvalósítani  a  nagy  czélt, melyhez átmenet nélkűl fognunk, magának  a  czélnak  veszélyeztetését  jelentené.  Viszont  az  Erzsébet  királyné  kultuszának  azok   is   égő  oltárt  emelnek  lelkök belsejében, a  kik  a  legszélsőbb  értelemben  vett  függetlenség  haladéktalan  megvalósítását  követelik. 

 

 

gondocskerti_park_reszlet_kepkonyvtar.jpg

          Göndöcs-kerti park részlet 1909. Corvin János Múzeum, Ladics hagyaték

 

 A  főispán  beszédét  a  közgyűlés  jegyzőkönyvbe  igtatta.  Majd  isteni tiszteletre  ment  a  gyülekezet,-  az  ünnepi  misét  Karácsonyi János celebrálta -  a  honnan  zászlók  alatt  vonultak  a Göndöcskertbe a  fenyők  árnyában  fölállított  szoborhoz.  Az  Erkel-dalkör   énekével  kezdődött  a  szép  ünnep,  majd   Szentmiklósi  József  hírlapíró  szavalta  el  alkalmi  versét  Dr. Fábry  Sándor  alispán  lelkesítő beszéde  fejezte  be  az  avatást.   Beszéde  közben  lehullt  a  lepel  és láthatóvá  lett  a  magas  talapzatra  helyezett  mellszobor.  Dutkay  Béla  polgármester  átvette  a  szobrot  és  Karaszy  Ödön  elszavalta  Székely  Sándor  «Erzsébet»  czímű  versét.  Az ünnepet  a  dalárok  kara  zárta  be. ”

 

       erzsebet_kiralyne_szobra_-_letoltes.jpg

                                  Zempléni Múzeum, Szerencs {2} 1932  előtt

 

 

 

    Hogy  pontosan  meddig  állt  a  Göndöcs-kert - feltehetőleg közepén - Erzsébet  királynénk  mellszobra  a   fenyőliget  -  Erzsébet egyik kedvence a fenyő volt -   ölelésében ;  eleinte  lehetetlennek  bizonyult  a megválaszolása, sorsának tisztázása ...

    Néhány, megmaradt, 1945  előtti -  korabeli képeslap -  alapján  rekonstruálható  az  akkori  Göndöcs- kert  pompája... Egy  varázslatos " szigetként  " a város zajában... A  nyugalom  szigeteként...

    Virágözönben  úszott  a  kert ; s  egykori  "védőszentje" ,  Erzsébet oltalma  óvta  e  csodát, a   Göndöcs-kertünk   aranykorát...

  

 

erzsebet_park-1298.jpg

 Az  új  helyen, egy időre :  Maróti tér (Gróza park) Erzsébet-park 1944  -  MNL BéNL  Gyula

 

 

 

  1932 - ben -  báró  Apor  Vilmos -  indítványára elhatározta  a  képviselő  testület, hogy  - Göndöcs Benedeknek - szobrot  állít  a  Göndöcs-kertben. (a  Wenckheim szobor helyén )

    A   kivitelezéssel  vitéz  Técsy  Lászlót  bízták meg, és 1933. május    14-én  - dr.  Lindenberger  János  apostoli  kormányzó -  ünnepélyes keretek  között  felavatta  a  Göndöcs  szobrot.

   Az  1932-1933  közötti   időszakban    báró  Wenckheim  Béla  szobra  átkerült  a  -  Békésmegyei  Takarékpénztár -  előtti  parkba, 

az   Erzsébet  szobor  pedig  a  Maróti  téren  (Gróza park)  kapott  helyet.

... Azonban, " Erzsébet  útja "  itt  nem  ért  véget;

mert  közbeszólt  a  második világháború :

" Dr.Dankó Imre, a hatvanas évek neves múzeumigazgatója talált rá a szoborra a városi szeszfőzde cefréshordói között, és onnan vitette be a múzeum kertjébe, ahol két évtizedig senki sem háborgatta. Három évvel ezelőtt dr. Czeglédi Imre, a gyulai múzeum - akkori-  igazgatója és mások kezdeményezték, hogy Felek Gyula szobrász élete főművét újra fel kell állítani. Adományokból és más közpénzekből restaurálták az alig sérült szobrot, megtalálták alapzatának darabjait is, és némi huzavona után a napokban újra felállították immáron harmadik helyén, a kastélypark Csigakertjében, hatalmas fák kellemes környezetében.
Az Erzsébet szobor újra a közé lett, és Gyulavárosának jelentős látnivalója.”

 ( Sass Ervin cikke: Magyar Ifjúság, 1988. július 29. száma )

 

 
Góg Mihály - gyulai -  kőfaragó mesternek köszönhetően, a jelenlegi arculatát a régi fotók alapján rekonstruálta és a felújítását végezte.

(családi információ )

 

667.jpg

 

Gyevnár Erika - Nobilitas Annno Alapítvány©2015

 

Forrás:

{1}  OSZK Dobay János könyvkereskedése, Gyula (postcards.arcanum.hu),  {2} Zempléni Múzeum, Szerencs (0122496) Dobay János kiadása, Gyula, 2. sz; D.& M.(postcards.arcanum.hu), 

{3}Khón Dávid visszaemlékezéseit feldolgozva,-Blaha Lujza 1889. június 20-23 között, négy alkalommal lépett fel Gyulán,természetesen, teltházzal.

Forrás irodalom: Dr. Scherer Ferenc Gyula város története II. A rendezett tanácsú város Gyula M. Város kiadása 1938.,  Budapest Negyed 14.évf. 2-3.(52-53) szám (2006.nyár-ősz)Tematikus cím: 52. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között.; 53. Erzsébet-kultusz Szöveggyűjtemény. Szerk. Vér Eszter Virág , epa.oszk:Vasárnap Újság, www.erzsebetszobor.eoldal.hu, 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 90
Tegnapi: 30
Heti: 164
Havi: 1 437
Össz.: 433 449

Látogatottság növelés
Oldal: Gyula - A Göndöcs-kerti Erzsébet szobor valódi története
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »