A   Göndöcs- kerti  Erzsébet  szobor  valódi

                                  története

 

 

                           "Természet bűbájodban elragadó!
                            Ah, be boldog, aki téged imád!
                            Csalódásnak keble helyt nem ád.
                            Tartós hűségedért vedd cserébe - 
                            Hű bámulatomat mindörökre"
                                                                       (Erzsébet királyné)

 

 

 

    Az  " Ezsébet - kultusz  "  nemcsak  az  emlékfák ültetésére,  ligetek telepítésére  terjedt  ki.  Emlékművek,  szobrok  sora  készült  oszágszerte  Erzsébet  tragikus  halálát  követően.

   Városunk  sem  maradt  tétlenül.  Emlékezni  akarat.  

    A  " magyar  nőeszménnyé " vált  Erzsébet  királyné mellszobra - Göndöcs-kertünk  ékszerdobozának   ékköve  volt. 

   1884 - ben  Göndöcs  Benedek apátplébánosunk; aki  az  egykori - Népkert - megálmodója  és  később, egyik   létrehozója ;    indítványozta  a  gyulai   Népkert  kialakítását  a  -  Holt-Kőrös meder helyén,  a  Sugár út  nyugati oldala mentén.

   1885 - ben  elkezdődött  a  népkert  parkosítása.  A  fákat   és  dísznövényket  a  -  gerlai,  dobozi  és  kígyósi  gróf  Wenckheim  családok, valamint  a gyulai  kastály  úrnője,  gróf  Almásy  Kálmánné  gróf  Wenckheim Stefánia  - ajándékozták  a  park  benépesítésére ;  

    amely  így,  szép  négyzetalakot  nyert,  és  több  mint  5  holdnyi  területen  a -  már  1845  óta  szemét- és  trágyalerakóhely  célját  szolgáló - 

  Holt-Kőrös  medrét   földdel  befedték.

 

 

                            B L A H A    L U J Z A   fellépése 

 

 

    A  " Nemzet csalogánya "  csak  egyszer  járt  városunkban. 

    BLAHA   LUJZÁT   élete,  pályája  hosszú  folyamán  mindenütt  nagy tisztelettel, szeretettel   és  megbecsüléssel   fogadták,  de  –  mint  Ő maga  mondotta  –  olyan  kitüntetéssel  soha,  sehol,  mint  aminőben páratlan  kedvességű  házigazdája - Göndöcs  Benedek -   itt,  Gyulán részesítette.

    1889.  június  20-án  érkezett az " aradi konzirciummal "; s  már  aznap  este  elkápráztatta  a  tisztelt  nagyérdeműt.  

     Akik akkoriba megélhették, és  részesei  lehettek  a  " nagy rezignációjú,  a  magyar  népszínmű  páratlanul  fényes, legelhivatottabb  művésznőjének  tehetségében, -  elfogultság  nélkül  állíthatom, -  szerencsés  csillagzat  alatt  születtek. {3}

      A  " Pavillon " - napjainkban Vigadó -  megnyitásával  egy  időben  felavatták  báró  Wenckheim  Béla mellszobrát  is  1889.  július 7-én.

 

 

                     A  megnyitás idején  a "pavillon" - napjainkban Vigadó -  1889-ben 

              Göndöcs Benedek: Báró Wenckheim Béla emlékezete című művének  mellékletéből 

 

 

                              Az  "  ERZSÉBET - EMLÉKALAP  "

 

 

                         "Ismét új szobor! - Ismét uj oltára a
                          jóságnak és szeretetnek! Áldozzunk
                          rajta liliomszirmokat..."
                                                                     (Benedek Elek)

 

 

 "   A  Ferenc  József  által  október 12-én  szentesített  1898.  XXX.  tc.-ben örökítette  meg  az  országgyűlés  Erzsébet  királyné  emlékét, kimondva,  hogy  az  " önként megindult adakozás utján bejövő összegek felhasználásával " a  fővárosban  szobrot  állítanak,  egyben  a megvalósítására  megalakuló  szoborbizottságot  kötelezte  évenkénti jelentéstételre  az  országgyűlésnek.  "

 

        1898-ban  Békés  vármegye  törvényhatósági  bizottsága  4000  koronát  szavazott  meg  a  fővárosban  felállítandó  " Erzsébet királyné  emlékműre. "  A  szoboralap -   budapesti közponzi  bizottsága  -   azonban  közölte  a  vármegyével,  hogy a  szobor  költségeire  már  oly  nagy  összeg  folyt  be,  amelyekből  bőven  fedezhetőek  a  kiadások; ezért  azt  nem  használják  fel; - de  Békés vármegye sem használhatja fel  szabadon.  A  nemzeti  adakozás  révén  több  mint  2 000 000  aranykorona  gyűlt  össze  az  Erzsébet-emlékalapra  1899-1913 között!

        Ennek  következményeként  1902-ben  Fábry  Sándor -  békés vármegyei alispán  - indítványára  elhatározta  a  törvényhatósági  bizottság;  hogy a vármegye  székhelyén  -  városunkban, Gyulán  -  felállítandó  

" Erzsébet királyné  "  szoborra  fordítják  a   -  központi szoboralapra  - megszavazott  összeget.

      A  szoboralap  gyarapítására  1903.  január  24-én  Erkel  Gyula, Erkel  Sarolta,  továbbá  Pewny  Irén  operaénekesnő  közreműködésével  hangversenyt  is  rendeztek, melyen  Pekár  Gyula  olvasott  fel.

 

 

                      

                             Országos Széchenyi Könyvtár {1} 1932  előtt

 

 

                                    A   SZOBORAVATÁS

 

 

 A  -  Vasárnapi  Újság  (1904. 31. szám, 528.p.) így ír  erről   a  nagy eseményről:

       „ E R Z S É B E T  KIRÁLYNÉ  SZOBRA   BÉKÉS-GYULÁN. "

 

[...] Kossuthban  a  magyar  nemzeti  önállóság  és  függetlenség eszméjének  személyesítőjét  tiszteli  a  magyar,  Erzsébet  királyné kultuszában  pedig  a  magyarral  veleszületett  dinasztikus  érzésnyilvánul határozott  és  megható  formában.  Erős,  nagy,  önálló  magyar  birodalom -  ez  minden  magyar  érzés  eszménye.  A  nemzettel egybeforrott  dinasztia -  ez  a  másik  kiolthatatlan  vágyódása  a  magyar közjogi  gondolkozásnak.  És mert  az  önálló,  erős,  független  nagy Magyarország iránt  táplált  nemzeti  hő  vágy  legpregnánsabb megtestesítőjét  Kossuth  Lajosban  látja  a  nemzet, és  mert  Erzsébet királyné  egész  élete  eszménye annak  az  állapotnak, melyben  a nemzettel  lélekben   egybeforr  annak  dinasztiája: ez  magyarázza   a Kossuth-kultusz  páratlan  hatalmasságát  és  ez magyarázza  a  rajongó szeretetet  az  elhunyt  királyné  iránt.  Ezért  siet  minden  város  legszebb ékességének  szerezni  meg  a  szép  királyné szobrát, mintha  szobrával együtt  elröppent  lelkének egy  darabját  is  magához  lánczolná,  magának foglalná  le  mindörökre!  Nem  ismeri  a  magyar  lelket, a  ki a  két  kultuszt  ellentétesnek  képzeli  azért, mert  az  egyik  a  független  Magyarország,  a  másik a  dinasztikus hűség  apotheosisa.  Mindnyájunk lelkében  élő   hit  gyanánt  lobog  a  minden  izében  önálló, korlát  nélkül független  Magyarország   ideálja, a  Kossuth-kultusz  előtt  tehát  azok  is  hazafias  tisztelettel  hajolnak  meg,  a kiknek  politikai  meggyőződése  szerint  velünk való  kapcsolatba  jutott  másik  állammal  való  szövetség közvetítésével  kell megvalósítani  a  nagy  czélt, melyhez átmenet nélkűl fognunk, magának  a  czélnak  veszélyeztetését  jelentené.  Viszont  az  Erzsébet  királyné  kultuszának  azok   is   égő  oltárt  emelnek  lelkök belsejében, a  kik  a  legszélsőbb  értelemben  vett  függetlenség  haladéktalan  megvalósítását  követelik. 

 

 

          Göndöcs-kerti park részlet 1909. Corvin János Múzeum, Ladics hagyaték

 

 A  főispán  beszédét  a  közgyűlés  jegyzőkönyvbe  igtatta.  Majd  isteni tiszteletre  ment  a  gyülekezet,-  az  ünnepi  misét  Karácsonyi János celebrálta -  a  honnan  zászlók  alatt  vonultak  a Göndöcskertbe a  fenyők  árnyában  fölállított  szoborhoz.  Az  Erkel-dalkör   énekével  kezdődött  a  szép  ünnep,  majd   Szentmiklósi  József  hírlapíró  szavalta  el  alkalmi  versét  Dr. Fábry  Sándor  alispán  lelkesítő beszéde  fejezte  be  az  avatást.   Beszéde  közben  lehullt  a  lepel  és láthatóvá  lett  a  magas  talapzatra  helyezett  mellszobor.  Dutkay  Béla  polgármester  átvette  a  szobrot  és  Karaszy  Ödön  elszavalta  Székely  Sándor  «Erzsébet»  czímű  versét.  Az ünnepet  a  dalárok  kara  zárta  be. ”

 

       

                                  Zempléni Múzeum, Szerencs {2} 1932  előtt

 

 

 

    Hogy  pontosan  meddig  állt  a  Göndöcs-kert - feltehetőleg közepén - Erzsébet  királynénk  mellszobra  a   fenyőliget  -  Erzsébet egyik kedvence a fenyő volt -   ölelésében ;  eleinte  lehetetlennek  bizonyult  a megválaszolása, sorsának tisztázása ...

    Néhány, megmaradt, 1945  előtti -  korabeli képeslap -  alapján  rekonstruálható  az  akkori  Göndöcs- kert  pompája... Egy  varázslatos " szigetként  " a város zajában... A  nyugalom  szigeteként...

    Virágözönben  úszott  a  kert ; s  egykori  "védőszentje" ,  Erzsébet oltalma  óvta  e  csodát, a   Göndöcs-kertünk   aranykorát...

  

 

 Az  új  helyen, egy időre :  Maróti tér (Gróza park) Erzsébet-park 1944  -  MNL BéNL  Gyula

 

 

 

  1932 - ben -  báró  Apor  Vilmos -  indítványára elhatározta  a  képviselő  testület, hogy  - Göndöcs Benedeknek - szobrot  állít  a  Göndöcs-kertben. (a  Wenckheim szobor helyén )

    A   kivitelezéssel  vitéz  Técsy  Lászlót  bízták meg, és 1933. május    14-én  - dr.  Lindenberger  János  apostoli  kormányzó -  ünnepélyes keretek  között  felavatta  a  Göndöcs  szobrot.

   Az  1932-1933  közötti   időszakban    báró  Wenckheim  Béla  szobra  átkerült  a  -  Békésmegyei  Takarékpénztár -  előtti  parkba, 

az   Erzsébet  szobor  pedig  a  Maróti  téren  (Gróza park)  kapott  helyet.

... Azonban, " Erzsébet  útja "  itt  nem  ért  véget;

mert  közbeszólt  a  második világháború :

 ( Sass Ervin cikke: Magyar Ifjúság, 1988. július 29. száma )

 

 
Góg Mihály - gyulai -  kőfaragó mesternek köszönhetően, a jelenlegi arculatát a régi fotók alapján rekonstruálta és a felújítását végezte.

(családi információ )

 

 

Gyevnár Erika - Nobilitas Annno Alapítvány©2015

 

Forrás:

{1}  OSZK Dobay János könyvkereskedése, Gyula (postcards.arcanum.hu),  {2} Zempléni Múzeum, Szerencs (0122496) Dobay János kiadása, Gyula, 2. sz; D.& M.(postcards.arcanum.hu), 

{3}Khón Dávid visszaemlékezéseit feldolgozva,-Blaha Lujza 1889. június 20-23 között, négy alkalommal lépett fel Gyulán,természetesen, teltházzal.

Forrás irodalom: Dr. Scherer Ferenc Gyula város története II. A rendezett tanácsú város Gyula M. Város kiadása 1938.,  Budapest Negyed 14.évf. 2-3.(52-53) szám (2006.nyár-ősz)Tematikus cím: 52. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között.; 53. Erzsébet-kultusz Szöveggyűjtemény. Szerk. Vér Eszter Virág , epa.oszk:Vasárnap Újság, www.erzsebetszobor.eoldal.hu, 

Oldal: Gyula - A Göndöcs-kerti Erzsébet szobor valódi története
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat