Csanád vármegye " Tollár "- ja
" Hála érzésekkel, de bensőleg pirulva állok, házi csendes Isteneim közt.." (ifj. Vásárhelyi János)
ifj. Vásárhelyi János (1800-1843) szépirodalmi tevékenysége mellett, igen szép, és dicsőséges karriert modhat magáénak, viszonylag rövid ideig tartó pályafutása során.
1823. április 12-én Csanád vármegye - Tiszti alügyvédjévé - választották 23 évesen, s már fiatalkora ellenére fontos feladatokkal bízták meg. Ekkori jeles érdemei közül emeltessék ki az - " Országos összeírás " - által elvégzett teljesítménye.
1824-ben a megye nemeseinek összeírásával, a pénztári számadások vizsgálatával és a - " Honni pénztár " - felülvizsgálatával is megbízták. A rabok vallásosságának előmozdítására egy - kápolna - építésének tervét kezdeményezte.
Csanád vármegye címere Szent Gellért alakjával -1761
" söt reméllem örökelválásom után gyermekeimet is erővel ébreszteni, hogy parányiságomban is, emberségre, és hazájuk iránti kötelezettségeiket szivükön főleg viselve a' becsület ösvényein járdaljanak..." ( Vásárhelyi II.János)
Még ebben az évben, - Temes vármegyében - Németbecseken, 1824. február 1-én feleségül vette - nemes BRÜNEK JÚLIÁT. (1804-1886)
Kilenc gyermekkel áldotta meg őket az ég:
1. - GÉZA Ádám Gabriel ( Makó, 1827. március 21.- Arad, 1895. szeptember 23.)
2. - ERNESTINA (Eszter) Sophia Jacobina Anna ( Makó, 1828.július 22. - ? )
3. - DEZSŐ (Dionisus Adamus ) ( Makó, 1831. decmber 22 - Arad, 1871. november 27.)
4. - GIZELLA (Arad, 1835. ? - Borosjenő, 1887. augusztus 31.)
5. - PETRONELLA ( Arad, 1836.július 19. - Arad, 1858. január 14.)
6. - ADALBERT ( BÉLA) István Lajos ( Makó, 1838. augusztus 20. - Arad, 1901. szeptember 1.)
7. - LÁSZLÓ Lajos ( Makó, 1840. augusztus 27. - Lőkösháza, 1904. augusztus 6.)
8. - ILONA Anna ( Makó, 1841. november 14. - Battonya, 1896. április 6.)
9. - JANKA ( Arad, 1843. november 13. - Csermő, 1866. április 10.)
1825-ben - báró Wenckheim József Arad vármegyei Főispán - beiktatására mondott köszöntő beszédet.
1826-ban javaslatot tesz, és indítványozza egy újabb - gyógyszertár felállítását Makó városában. " Tollárvezetőként " , az adóösszeírások tökéletesítésében és kivitelezésében nyújtott kimagasló teljesítményt.
1829. április 29-től - főjegyzőnek - nevezték ki, és a - Levéltár vezetését bízták rá, - amit fáradhatatlan szorgalommal a közönség nagy megelégedettségére vezetett: a megye " Tollárja "- ként.
1830. július 22. napjától Csanád vármegye országgyűlési követéül - Thököly Péter és Nyéky Mihály akadályoztatása esetére - nemes kézdivásárhelyi Vásárhelyi II. Jánost választották.
1831-ben országszerte "Takarék Magtárak" felállításást javasolta.
1832. november 23-án megválasztották
- CSANÁD Vármegye - ELSŐ ALISPÁNY -jának, továbbá országygyűlési első követnek.
Orosházáról Csabára és Gyulára vezető - " postaút " - ügyében tárgyalt, és szemlét tartott Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságával.
1832. november 26-tól elfoglalta - alispáni - székét. A választói által nagyra becsült férfiú Irányt mutatott: - az Alkotmány Szentségét, az emberiség jogát és a Köztársaságnak örökről fenn álló végcélját - képviselte.
RENDÍTHETETLEN HŰSÉG, MAGÁNÉRDEK NÉLKÜLI DICSŐSÉG ÉS
HALADÁS JELLEMEZTE ALISPÁNI PÁLYÁJÁT.
A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája : " Borúra derű." 1831. gróf Széchenyi István megrendelésére készítette Johann Ender (1793-1854)
Az " Egészségbéli Rendkívüli Választmány "- Elnökeként bizonyított emberi szeretetéről.
A - pestis terjedésének megállításában, a kór leküzdésében nyújtott segítő kezet társaival.
A - Maros kiöntésétől és pusztításától - leírhatatlan erőlködéssel megmentette Makónak 20.000 lakosát.
Az árvák ápolása és a szegények segélyezése is fontos feladatai közé tartozott. Tiszttársaihoz barátsággal és nyíltsággal fordult. Ha tanáccsal fordultak kozzá, bölcsességéről tett tanúbizonyságot. A felé intézett kéréseket állhatatossággal és kitartással kezelte.
Bámulatos rend jellemezte kormányzati elszámoltatásait, és annak működtetését.
CSANÁD VÁRMEGYE ÁTALAKULÁSI KORA, A " MŰ " - MELY MINDEN ÉRDEMÉT HŰEN TÜKRÖZI ; A MEGYE SZÍVÉBEN AZ ÁTALAKULÁS HŐSEKÉNT TISZTELTÉK, AKI HAZÁJÁNAK ÉS KORÁNAK - NAGYSÁGOS, S DICSŐSÉGES PLÁNTÁLÓJA.
Az Országgyűlésben többször felszólalt, - először 1832. december 26-án - " A tárgyak fölvételének " - érdekében. 1833 és 1834 években - követként - teljesített szolgálatot, melyet polgári bizodalommal és elismeréssel fogadtak.
Szeged- Nemzeti Levéltár; ifj. Vásárhelyi János aláírása
1835. szeptember 25-én az országgyűlési követségéről lemondott, - öccse, ALBERT halála ( 1802. I. 3 - 1835. VIII. 12.) - miatt. Alispáni székét csak október 21-én foglalta el újra, családi kötelezettségei miatt. Követségi posztjáról való lemondását követően saját lőkösházi birtokának és testvére vagyonának, gazdaságának irányítását is átvette.
" Most azonban a földi csapások egyik legrettenetesebbje ért. Örökre elhunyt egyetlen testvérem, ki távollétemben az én vagyonkámrul is testvérileg gondoskodott. Az ő özvegye és három árvái is tőlem várják az atyai ápolást, tőlem várják a tesvéri gondviselést a legszentebb bilincsek ösztönöznek a legszentebb kötelességek teljesítésére, melyekkel testvéri szívem a legkedvesebb hamvaknak áldozni kész is, köteles is s amelyeket csak itthonlétellel teljesíthetek. Ily helyheztetésben keserü keserü érzések közt viszen reá a sors-hozta kéntelenség, hogy követi helyheztetésemrül lemondjak..." (ifj.Vásárhelyi János)
A TEKINTETES KAROK ÉS RENDEK A " MEGYE LELKÉNEK " KIÁLLTOTTÁK KI.
1836. szeptember 11-én újra - alipánnak nevezték ki . - Feladatául tűzte ki az "Adó és Főpénztár-ügyek" rendezését; szoros elszámoltatást eszközölt a magtárak-könyveit a községek könyveivel, a pénztárkönyvekkel összeeggyeztetve.
A Főpénztári naplók és az adózó községek adókönyveit is ellenőrizte, elszámoltatta. Ezáltal a pénztári csalásokat megszüntette.
A MEGYE ÉLETÉBEN LÉVŐ HIVATALI ÁGAKBAN, - A LEGSZIGORÚBB REND ÉS PONTOSSÁG JELLEMEZTE IFJ. VÁSÁRHELYI ELHIVATOTTSÁGÁT.
1837-ben a - " megye új pecsétjének " - elkészítettése is a nevéhez fűződik. Kiváló szónoki képességeit Kállay István helytartó - kinevezésekor megcsillantotta.
1838-ban - Követ társaival együtt, - szabadsággal töltött 142 napjaik után járó "követi napi bérüket" - nem vették fel, hanem a félig kész makói " Széki Palota" költségeinek fedezésére felajánlottak 852 pengő forintot. Egyénileg 200 pengő forinttal gyarapította az építkezésre szánt összeget.
A makói - "Széki palota" - kápolnájának megvalósítása szintén az Ő kezdeményezése alapján került a megyegyűlésben felterjesztésre.
" ...drága Nemzetem tul esve szerencsésen egy jobb korba evezhessék! " (ifj.Vásárhelyi János)
Báró Orczy Lőrinc, báró Forray András - Uraknak Csanád Főispánnná való kegyelmes kineveztetése alkalmából, - úgy később - báró Orczy Lőrincnek aradi, - majd gróf Teleky Józsefnek - szabolcsi Főispánokká való kegyelmes megválasztásuk alkalmára, a legdíszesebb küldöttség élén képviselete a vármegyéjét.
orczi báró Orczy II.Lőrinc ( 1784-1847 )
A pesti árvíz károsultjainak megsegítésére az adomány gyűjtés első kezdeményezőjeként jeleskedett.
1839-ben a "Saator-féle pénztárbukás" lelplezője, a számadások tévedéseinek felfedezője. A " házi pénztár és adó-ügyek " kidolgozásáért Főispáni dícséretben részesült.
1840. november 15-én - újra megválasztották ELSŐ ALISPÁNNAK, - és közlelkesedéssel s egy szívvel megerősítették hivatalában. E megválasztását a " FŐKORMÁNYZÓ Ő MÉLTÓSÁGA " is halmozott dícséretével s megelégedettségével fogadta.
Érdeme, - a legfőbb nemesi jog szabad gyakorlatának természetét tekintve: - a választási érdekeket oly bölcs arányba hozta; miképpen az egész választás pár óra alatt lezajlott, a rend, a csend, jogtartás és tisztelet tekintetében a megye egyik - legbékésebb szellemi újító "Székének" - nevezhető.
-" Tettes Ns.Csanád vármegye kihírdetett Nemesek Lajstroma "- Szeged,N.Levéltár - 247 számú /1826. évi bejegyzés alatt: Vásárhelyi I.János,Vásárhelyi II.János és Vásárhelyi Albert
Tervei között szerepelt a megyében felállíttatni egy " magány-rendszerű " tömlöcöt, amely a rabok emberibb ellátását szolgáltatta volna.
A műveltsége, a Megye és Hazájáért tett szolgálatai ; - erényei és hazafisága - emberileg, s tudományosan megyéje igazgatásának minden ágában a " nemes keblű lelépő " magas erényeivel az utókor számára követendő példaként járt elöl.
Kormányzati szakaszában; gyűlési tanácskozásain az igazság szolgálatában, szellemisége fémjelezte tevékenységeit.
Századokra előre számítva, követve utasításait, törvényeit - melyek alispánsága idején - az átalakulás szakaszában, alatt keletkeztek, bontakoztak ki, majd megértek.
Elválaszhatatlan kapcsolatban állt a fentebb említettekkel szelídsége, - s az embersége; mely magánéletére is jellemző volt.
Dicsőségét emeli az a tény, hogy alárendeltjeit barátsággal, nyíltsággal kezelte,- tisztelet, szerénység és illedelem, mellyel feljebbvalóit fogadta - s az engedelmesség, amit a társasági rend, illetve a törvények iránt tanúsított. Erkölcsi példával járt elől a nevelés, nyájasság - példás házasélet - és mértékletesség terén.
Közgyűlési jegyzőköny részlet - 1832.számú/1836 . - Szeged, Nemzeti Levéltár
" ... a' Megye részéről azon ország Gyűlésre mennek Követnek Nemes Nemzetes és Vitézlő Kézdi Vásárhelyi Vásárhelyi János Urat, ezen Megye rendszerén való Alispánny úr, és Földeáky Návay László úr, ezen Megye Tóth Bíróját választottuk és neveztük légyen, ezzel nékiek tellyes hatalmat adván az eránt, hogy mind azon tárgyakról, mellyeket a' Köz Jónak érdemle... "
Lemondása évében, (1842) indítványozta az "emberi intézmény" - a Makó városában felállítandó tervezett - KÓRHÁZ - létesítését, s a Tisztelt Alispánt e fontos tágyban is a Választmány Elnökéül választották. Száz ezüst forinttal támogatta meg a - makói kórház - megépítését.
Lelépésének közeledtével- a "pénztári Naplókat és községek könyvecskéit"-: "Egyeztetési Jelenéseit" bemutatta a Közgyűlésben, amiért szintén dícséretben részesült. E pontos, precíz és alapos munkáját még a Főispáni Helytartó úr is elismerésével tűntette ki.
A makói " SZÉKI PALOTÁBAN " megtartott Közgyűlésben 1842. június 6-án lemondott első alispánságáról.
" Buzgon imádva Istenemet hogy Tekintetes Csanád Vármegyének minden rendű tagjait s' polgárit malasztival áldja meg, s' boldogitsa Királyunk, Hazánk, Megyénk s' Nemzetségünk javára, fényére." (ifj. Vásárhelyi János)
Forrás: 1830-ik esztendőben Szabad kir.Posony városában tartott Országgyűlési Jegyzőkönyvének és Irományyinak Mutató Lajstroma - Budán:Nyomtatott a magyar kir. egyetem betűivel,1830.
Szeged -Nemzeti Levéltár: Csanád vármegye Nemesi Közgyúlések iratai,- IV.A.3.b./1842/1658."Bizonyságlevél kiadása Vásárhelyi János alispány lemondásakor a Tek. Karok és Rendek" - től, 37 oldal- A/3-as eredeti kézirat feldolgozásával, és IV.A.3./1835/1311.Lemondó nyilatkozata az országgyűlési követségéről.(Közgyűlési Jegyzőkönyvek)
Makó Plébánia - Keresztelési Anyakönyvek