A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

 

 

                       Csanád vármegye " Tollár "- ja

 

 

   " Hála érzésekkel, de bensőleg pirulva állok, házi csendes Isteneim közt.."                                                                                             (ifj. Vásárhelyi János)

 

 

ifj. Vásárhelyi János (1800-1843) szépirodalmi tevékenysége mellett, igen szép, és dicsőséges  karriert modhat magáénak, viszonylag rövid ideig tartó pályafutása során.

1823. április 12-én Csanád vármegye - Tiszti alügyvédjévé - választották 23 évesen, s már fiatalkora ellenére fontos feladatokkal bízták meg.  Ekkori jeles érdemei közül emeltessék ki az  - " Országos összeírás " - által elvégzett teljesítménye.

1824-ben a  megye nemeseinek összeírásával, a pénztári számadások vizsgálatával és  a -  " Honni pénztár " - felülvizsgálatával is megbízták.  A rabok vallásosságának előmozdítására  egy  -  kápolna  - építésének tervét kezdeményezte.

 

 

01_a_csanadi_regio_clip_image004_0002.jpg

 

                                Csanád vármegye címere Szent Gellért alakjával -1761

 

 

 

" söt reméllem örökelválásom után gyermekeimet is erővel ébreszteni, hogy parányiságomban is, emberségre, és hazájuk iránti kötelezettségeiket szivükön főleg viselve a' becsület ösvényein járdaljanak..." ( Vásárhelyi II.János)

 

 

 

Még ebben az évben, - Temes vármegyében - Németbecseken, 1824. február 1-én feleségül vette - nemes BRÜNEK JÚLIÁT. (1804-1886)

Kilenc gyermekkel áldotta meg őket az ég:

 

1. - GÉZA Ádám Gabriel ( Makó, 1827. március 21.- Arad, 1895. szeptember 23.)

2. - ERNESTINA (Eszter) Sophia Jacobina Anna                                                                                 ( Makó, 1828.július 22. -  ?  )

 

3. - DEZSŐ (Dionisus Adamus ) ( Makó, 1831. decmber 22 - Arad, 1871. november 27.)

4. - GIZELLA        (Arad, 1835. ?  - Borosjenő, 1887. augusztus 31.)

5. - PETRONELLA  ( Arad, 1836.július 19. - Arad, 1858. január 14.)

6. - ADALBERT ( BÉLA) István Lajos                                                                                              ( Makó, 1838. augusztus 20. - Arad, 1901. szeptember 1.)

7. - LÁSZLÓ Lajos ( Makó, 1840. augusztus 27. - Lőkösháza, 1904. augusztus 6.)

8. - ILONA Anna   ( Makó, 1841. november 14. - Battonya, 1896. április 6.)

9. - JANKA           ( Arad, 1843. november 13. -  Csermő, 1866. április 10.)

 

1825-ben -  báró Wenckheim József Arad vármegyei Főispán  - beiktatására mondott köszöntő beszédet.

1826-ban javaslatot tesz, és indítványozza egy újabb - gyógyszertár felállítását Makó városában.   " Tollárvezetőként " , az  adóösszeírások tökéletesítésében  és kivitelezésében nyújtott kimagasló teljesítményt.

1829. április 29-től -  főjegyzőnek -  nevezték ki, és a - Levéltár vezetését bízták rá, - amit fáradhatatlan szorgalommal a közönség nagy megelégedettségére vezetett:  a megye " Tollárja "- ként.

 

1830. július 22. napjától Csanád vármegye országgyűlési követéül  - Thököly Péter és Nyéky Mihály akadályoztatása esetére - nemes kézdivásárhelyi Vásárhelyi II. Jánost választották.

 

regi-orszaggyules.jpg

 

                                     1830-as pozsonyi országgyűlés

 

1831-ben országszerte "Takarék Magtárak" felállításást javasolta. 

1832. november 23-án megválasztották

 -  CSANÁD Vármegye   - ELSŐ ALISPÁNY -jának, továbbá országygyűlési első követnek.

Orosházáról Csabára és Gyulára vezető - " postaút " - ügyében tárgyalt, és szemlét tartott Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságával.

1832. november 26-tól  elfoglalta -  alispáni  - székét.  A választói által nagyra becsült  férfiú  Irányt  mutatott:  -  az Alkotmány Szentségét, az emberiség jogát és a Köztársaságnak örökről fenn álló végcélját  -  képviselte.

 

RENDÍTHETETLEN  HŰSÉG,  MAGÁNÉRDEK  NÉLKÜLI  DICSŐSÉG  ÉS

                   HALADÁS  JELLEMEZTE  ALISPÁNI   PÁLYÁJÁT.

 

 

           407px-ender_az_mta_allegoriaja.jpg

 

               A  Magyar Tudományos Akadémia  allegóriája :  " Borúra derű." 1831.                                      gróf Széchenyi  István megrendelésére készítette Johann Ender (1793-1854)

 

 Az  " Egészségbéli Rendkívüli Választmány "- Elnökeként bizonyított emberi szeretetéről.

 A - pestis terjedésének megállításában, a  kór leküzdésében nyújtott segítő kezet  társaival.

A  - Maros kiöntésétől és pusztításától -  leírhatatlan erőlködéssel megmentette Makónak 20.000 lakosát.

Az árvák ápolása  és  a  szegények segélyezése is fontos feladatai közé tartozott. Tiszttársaihoz barátsággal és nyíltsággal fordult.  Ha tanáccsal fordultak kozzá, bölcsességéről tett tanúbizonyságot.  A felé intézett kéréseket állhatatossággal és kitartással kezelte.

Bámulatos rend jellemezte kormányzati elszámoltatásait, és annak működtetését.

CSANÁD  VÁRMEGYE  ÁTALAKULÁSI KORA, A  " MŰ " -  MELY  MINDEN  ÉRDEMÉT  HŰEN  TÜKRÖZI ;  A  MEGYE  SZÍVÉBEN  AZ  ÁTALAKULÁS  HŐSEKÉNT  TISZTELTÉK,  AKI HAZÁJÁNAK  ÉS  KORÁNAK  -  NAGYSÁGOS,   S  DICSŐSÉGES  PLÁNTÁLÓJA.

 

Az Országgyűlésben többször felszólalt, - először 1832. december 26-án - " A tárgyak fölvételének "  - érdekében.  1833 és 1834 években - követként - teljesített szolgálatot, melyet polgári bizodalommal és elismeréssel fogadtak.

 

dsc_0010.jpg

                       Szeged- Nemzeti Levéltár; ifj. Vásárhelyi János aláírása

 

1835.  szeptember 25-én  az  országgyűlési  követségéről  lemondott, -  öccse, ALBERT  halála ( 1802. I. 3 - 1835. VIII. 12.) -  miatt.  Alispáni  székét  csak  október 21-én  foglalta  el  újra, családi  kötelezettségei  miatt.  Követségi  posztjáról  való  lemondását  követően saját  lőkösházi  birtokának  és  testvére vagyonának,  gazdaságának  irányítását  is  átvette.

 

 

" Most azonban a földi csapások egyik legrettenetesebbje ért. Örökre elhunyt egyetlen testvérem, ki távollétemben az én vagyonkámrul is testvérileg gondoskodott. Az ő özvegye  és három árvái  is tőlem várják az atyai ápolást, tőlem várják a tesvéri gondviselést a legszentebb bilincsek ösztönöznek a legszentebb kötelességek teljesítésére, melyekkel testvéri szívem a legkedvesebb hamvaknak áldozni kész is, köteles is  s  amelyeket csak itthonlétellel teljesíthetek. Ily helyheztetésben keserü keserü érzések közt viszen reá a sors-hozta kéntelenség, hogy követi  helyheztetésemrül lemondjak..." (ifj.Vásárhelyi János)

 

     A TEKINTETES KAROK  ÉS  RENDEK  A  " MEGYE  LELKÉNEK "                                               KIÁLLTOTTÁK KI.

1836. szeptember 11-én újra - alipánnak nevezték ki . -  Feladatául tűzte ki az "Adó és Főpénztár-ügyek" rendezését; szoros elszámoltatást eszközölt a magtárak-könyveit a községek könyveivel, a pénztárkönyvekkel összeeggyeztetve.

A Főpénztári naplók és az adózó községek adókönyveit is ellenőrizte, elszámoltatta. Ezáltal a pénztári csalásokat megszüntette.

       A   MEGYE  ÉLETÉBEN  LÉVŐ  HIVATALI  ÁGAKBAN,   -   A                        LEGSZIGORÚBB  REND  ÉS  PONTOSSÁG  JELLEMEZTE                                     IFJ.  VÁSÁRHELYI  ELHIVATOTTSÁGÁT.

 1837-ben  a - " megye új pecsétjének " - elkészítettése is a nevéhez fűződik. Kiváló szónoki képességeit Kállay István helytartó  - kinevezésekor megcsillantotta.

1838-ban - Követ társaival együtt, - szabadsággal töltött  142  napjaik után járó "követi napi bérüket" - nem vették fel, hanem  a  félig  kész  makói  " Széki Palota" költségeinek fedezésére felajánlottak  852  pengő forintot.  Egyénileg  200  pengő forinttal  gyarapította  az  építkezésre  szánt  összeget.

A  makói  - "Széki palota" - kápolnájának  megvalósítása  szintén  az  Ő kezdeményezése  alapján  került  a  megyegyűlésben  felterjesztésre.

 

 

      " ...drága Nemzetem tul esve szerencsésen egy jobb korba evezhessék! "                                                                                             (ifj.Vásárhelyi János)

 

 

Báró  Orczy  Lőrinc, báró  Forray  András  - Uraknak Csanád Főispánnná  való kegyelmes kineveztetése alkalmából, - úgy később - báró  Orczy Lőrincnek  aradi, -  majd gróf Teleky Józsefnek  - szabolcsi Főispánokká való kegyelmes megválasztásuk alkalmára, a legdíszesebb küldöttség élén képviselete a vármegyéjét. 

 

atilla2.jpg

                                 orczi báró Orczy II.Lőrinc ( 1784-1847 )

 

A pesti árvíz károsultjainak megsegítésére az adomány gyűjtés első kezdeményezőjeként jeleskedett.

1839-ben a "Saator-féle pénztárbukás" lelplezője,  a számadások tévedéseinek felfedezője.  A  " házi pénztár és adó-ügyek "  kidolgozásáért Főispáni dícséretben részesült.

1840. november 15-én -  újra megválasztották ELSŐ ALISPÁNNAK, -  és közlelkesedéssel s  egy szívvel megerősítették hivatalában.  E  megválasztását a    " FŐKORMÁNYZÓ Ő  MÉLTÓSÁGA "  is  halmozott  dícséretével s megelégedettségével  fogadta.

Érdeme, - a legfőbb nemesi jog szabad gyakorlatának természetét tekintve: - a választási érdekeket oly bölcs arányba hozta;  miképpen  az  egész választás pár óra alatt lezajlott, a rend, a csend, jogtartás és tisztelet tekintetében a  megye egyik - legbékésebb szellemi újító "Székének" -  nevezhető.

 

dsc_0001.jpg

      -" Tettes Ns.Csanád vármegye kihírdetett Nemesek Lajstroma "-  Szeged,N.Levéltár  -      247 számú /1826. évi bejegyzés alatt:                                                                                              Vásárhelyi I.János,Vásárhelyi II.János és Vásárhelyi Albert

 

 

Tervei között szerepelt a megyében felállíttatni  egy " magány-rendszerű "  tömlöcöt, amely a rabok emberibb  ellátását  szolgáltatta  volna.

A műveltsége, a Megye és Hazájáért tett szolgálatai ; - erényei és hazafisága - emberileg, s tudományosan megyéje igazgatásának minden ágában a " nemes keblű lelépő " magas erényeivel az utókor számára követendő példaként járt elöl.

Kormányzati szakaszában; gyűlési tanácskozásain az igazság szolgálatában, szellemisége fémjelezte tevékenységeit.

Századokra előre számítva, követve utasításait, törvényeit - melyek alispánsága idején -  az átalakulás szakaszában, alatt keletkeztek, bontakoztak ki, majd megértek.

Elválaszhatatlan kapcsolatban állt a fentebb említettekkel szelídsége, - s az embersége; mely magánéletére is jellemző volt.

Dicsőségét emeli az a tény, hogy alárendeltjeit barátsággal, nyíltsággal kezelte,- tisztelet, szerénység és illedelem, mellyel feljebbvalóit fogadta - s az engedelmesség, amit a társasági rend, illetve a törvények iránt tanúsított.  Erkölcsi példával járt elől a nevelés, nyájasság -  példás házasélet -  és  mértékletesség terén.

 

dsc_0127.jpg

             Közgyűlési jegyzőköny részlet - 1832.számú/1836 . -  Szeged, Nemzeti Levéltár

"  ...  a'  Megye részéről azon ország Gyűlésre mennek Követnek Nemes Nemzetes és Vitézlő Kézdi Vásárhelyi Vásárhelyi János Urat, ezen Megye rendszerén való Alispánny úr, és Földeáky Návay László úr,  ezen Megye Tóth Bíróját választottuk és neveztük légyen, ezzel nékiek tellyes hatalmat adván az eránt, hogy mind azon tárgyakról, mellyeket a' Köz Jónak érdemle... " 

 

 Lemondása évében, (1842) indítványozta az "emberi intézmény" - a Makó városában felállítandó tervezett - KÓRHÁZ - létesítését, s a Tisztelt Alispánt e fontos tágyban is a Választmány Elnökéül választották. Száz ezüst forinttal támogatta meg a - makói kórház -  megépítését.

Lelépésének közeledtével- a "pénztári Naplókat és községek könyvecskéit"-: "Egyeztetési  Jelenéseit" bemutatta a Közgyűlésben, amiért szintén dícséretben részesült. E pontos, precíz és alapos munkáját még a Főispáni Helytartó úr is elismerésével tűntette ki.

 

A  makói  " SZÉKI PALOTÁBAN "  megtartott Közgyűlésben 1842. június 6-án lemondott első alispánságáról.

 

" Buzgon imádva Istenemet hogy Tekintetes Csanád Vármegyének minden rendű tagjait s' polgárit malasztival áldja meg, s' boldogitsa Királyunk, Hazánk, Megyénk s' Nemzetségünk javára, fényére." (ifj. Vásárhelyi János)

 

Forrás:                                                                                                                                                     1830-ik esztendőben Szabad kir.Posony városában tartott Országgyűlési Jegyzőkönyvének és Irományyinak Mutató Lajstroma - Budán:Nyomtatott a magyar kir. egyetem betűivel,1830.

Szeged -Nemzeti Levéltár: Csanád vármegye Nemesi Közgyúlések iratai,- IV.A.3.b./1842/1658."Bizonyságlevél kiadása Vásárhelyi János alispány lemondásakor a Tek. Karok és Rendek" - től, 37 oldal- A/3-as eredeti kézirat feldolgozásával, és IV.A.3./1835/1311.Lemondó nyilatkozata az országgyűlési követségéről.(Közgyűlési Jegyzőkönyvek)

Makó Plébánia - Keresztelési Anyakönyvek



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 92
Heti: 189
Havi: 1 462
Össz.: 433 474

Látogatottság növelés
Oldal: Csanád vármegye Lelke - Vásárhelyi II. János első Alispán
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »