id.  CZIGLER  ANTAL, avagy   A   CZIGLER  család  

                           t ü n d ö k l é s e

       A  klasszicizmus  kőlenyomatai  Arad  és                                 Békés  vármegyében

                                                

 

 

 

             

                    id. Czigler Antal - Vasárnapi Újság, 1862. fametszet

 

" Még 1821. július 23. elhunyt Arad jeles főispánja, Almásy Pál, s helyette másfél esztendő múlva sem volt betöltve. Almásy, a főispánságon kívül, sok egyéb méltóságot viselt, de őszinte  szeretettel csüggött Aradvármegyén, melyben 1808. jószágot is szerzett s mely érdemeinek megörökítésére arczképét 1813.július 13. kifüggesztette a megyeháza termében. Azok közé tartozott, kik a közszabadság első biztosítékát az anyagi viszonyok rendezettségében látták s ki latinul, németül és francziául írt műveiben; a mercantilismusra hajlott.{...} A vármegye idiglenes kormányzásának idejében még erősödött is ez a közszellem. mindemellett, hogy Aradban összeírt 23 mezővárosból és 160 faluból csak 11 volt magyar, éppen ekkor, 1822-ben határozták el Arad rendjei, hogy magyarul vezetik ezentúl a fenyítő törvényszékek jegyzőkönyveit, a minthogy 1790-óta különben is magyar volt már a gyűlések, vizsgálatok, tanúvallomások stb.nyelve.

Az a 1430 nemes,a mennyi  szembenállt az 182.570  nem-nemes lakossal,képviselni tudta az államiságot a kormány minden erőlködésével szemben,s teljesena társadalomra utalva is, különösen 1816/17-ben mutatta meg erejét, midőn-mint ösmeretes-kór-és szegényházak felállításával ügye-kezelt megmenteni az éhenhaló oláhságot. Az önsegélyre kitűnő példát nyújtott az aradiaknak a  KÉT  WENCKHEIM  JÓZSEF.{...}

{...} a másik Wenckheim József a bárói ágból származott s első sikereit Békésvármegyében aratta. Ő már politikus volt,sőt Krassóban administratoriságot is vállalt, de ő is az anyagi érdekek emelésére fektette a fősúlyt. Buzgón fáradozott a szomszédos Békésmegye vizeinek s mocsarainak lecsapolása körüli s már 1815-ben könyvet írt a lótenyésztés emeléséről- Nem volt tehát ösmeretlen az aradiak előtt; azonban a beszéd, melyben aradmegyei administratorrá - igtatásakor (1823.ápril.8.) a főispánság rendeltetését fejtegette, nem oszlathatta el alkotmányos aggodalmaikat.

Nagy fénnyel fogadták; Kovács és Bittó alispánok, Tököli Péter és György, Csernovics(ts) Pál s VÁSÁRHELYI  (id. János ) ismételten vacsorát, tánczmúlatságot adtak tiszteletére, s több napig tartó gyűlés idején naponként ő-maga száznál több megyei urat vendégelt meg asztalánál.{...} {1}

 

 

    

                                  1780. Vásárhelyi  ősi  címer, rézmetszet {2}

 

 

Íme,  a  fenntebbiek alapján,  bizonyítéka  annak, hogy -  kézdivásárhelyi  Vásárhelyi I. János; Arad  vármegyei származású, lőkösházi földbirtokos - Arad vármegye egykori alispánja -  és  a   Wenckheim  család  szoros kapcsolatban  állt egymással  a  reformkor  évtizedeiben.

 

                            Magyargyula -  A kezdet

 

 

 Miután a legnagyobb tűzvész végigsöpört  Gyulán,  1801. július  19-12-ei  között; nem  kímélve  a  -  Wenckheim  kastélyt  sem - , gróf Wenckheim III.  Seraf Ferenc Lipót  -  császári és királyi kamarás, a  pápai Krisztus jeles rend lovagja  -  meghívására  id. CZIGLER  ANTAL   aradi  építőmester  megkezdte  küldetését  Békés  vármegyében  is.

 

          

                                            

                                  gróf Wenckheim Serafin Ferenc Lipót  

                                                1735-1838                                        

 

 Egy kis történeti áttekintés: 

" A   XV. században épült várkastély - a források következtesen kastélyként és nem várként, vagy erődítésként említik - belső és külső vára mellett  a  XVI. századra  elővéd  vonalként kialakult huszárvár az  a terület, ahol  a   XVIII. században felépült  a  mai rezidencia  elődje, vagy  magja. " {4}

 

 

                                         Gyula,  Vár - huszárvár

 

 

 

báró  HARRUCKERN János György 1721-23-ban  kapta  meg  a  - gyulai urdalmat  -  a  várral -  s " annak  elővédjéül  szolgáló  huszárvárral " -  a  huszárvár    területén  kastélyt  építetett.  Ez  az  épület lenne  a mai  kastély  őse.

Fia ; Ferenc  az  1750-es években  kastélyt  " megmagasította, feltehetőleg mandsardtetővel fedte, és  mindkét oldalon földszintes szárnyakkal toldotta meg. " Azonban,  1775-ben  bekövetkezett  halálakor  fiúörökös  híján a  Harruckern " birodalom"  öt  részre  oszlott.  A  gyulai -  központi területet - leánya,  Harruckern Josepha  és férje, Károlyi Antal irányította.

báró  Gruber Terézia  építette  fel  1798-ban  megbővítve  a  gyulai várkastélyt - udvari kápolnával - ellátva azon helyen, hol a  hajdani  várparancsnoki  emeletes palota  helyén  az  1745 -ben épült  HARRUCKERN-féle  épület  pusztulásának indult  s  1795-ben porrá  égett.  Az akkor  elkészült  kastély  homlokzatán  megörökített felirat jelezte és  hírdette akkor:  " THERESIA.  AGRO.  OPPIDQUE.  GYULA.  SUI.  IURIS FACTO. HAS.  AEDES.  POSULT.  MDCCXCVIII.  "

 

                                  Harruckern-Wenckheim- Almásy kastély

 

 

 

    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

{1} Márki Sándor dr.:Arad és Aradvármegye története I.-II.1892-1895. (Arad vármegye és Arad sz.kir. város monographiaja.II.rész)

{2} saját gyűjteményből

{3}Sisa Béla: Gyula, Kastélykert, volt Almásy-kastély -Békés megye műemlékei

{4} Velladics Márta művészettörténész- FORSTER Központ(KÖH)

Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat