A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

   

 HUEBER  ANTAL  és  a  Harruckernek 

                      tündöklése

 

 

 

 

 

gyula_veduta1.jpg

 Hueber  Antal  kapisztránus  barát  egyik  vedutája  {1} 1749-ből; aki, báró Harruckern Ferenc  Domonkos  - gyulai  uradalmának  az  udvari  papja  volt

 

 

báró  Harruckern  Ferenc  Domonkos   eredetileg  Bécsben  lakott,  a  nyarat  azonban  családjával  együtt  rendszerint  Gyulán  töltötte.

Itteni  udvartartása, a  város  és  vidékének  akkori  állapotára  élénk  fényt  vet  –  udvari  papjának - ,  HUEBER  ANTAL  (1715-1768)  kapisztránus  barát  - Naplója, aki, 1743-1758  között  tizennégy  nyarat  töltött  Gyulán.

Amikor  a  páter  Aradról  Harruckern Ferenc  udvarába  került, úgy  találta, hogy  Gyula  nem  annyira  város, mint  inkább  egy  jókora  falu.

 

A  várost  árkok szelték  keresztül, melyekben  hónapokig  bűzlött  a  pocsolya, míg  végre  nyáron,  a  nap  sugarai  kiszárították  azokat. Ha  megeredt  az  eső, a  gödrök  és  árkok  megteltek  vízzel, és  az  utcák szinte  járhatatlanokká  váltak.

 

 

 

harruckern_ferenc.jpg

                             báró  Harruckern  János  Ferenc Domonkos

Alsó-Ausztria, ENNS, 1697. augusztus 4-én (keresztelve){3}- BÉCS, 1775. november  24.

 

 ...     az   általános  örökös  a  legidősebb  gyermek: Ferencz  Domonkos  lett.  A  hatvan  négyszögmérföldnyi, rendezett  birtokot, házakat  és  egyéb  kincseket  tehát  ez  a  fiú, családjának  utolsó  férfisarjadéka  vette  át.
Ferencz  Domonkos  telve  lelkesedéssel, apjának  minden  nemes  tulajdonságával  folytatta  és  fejlesztette  annak  művét.  Békésvármegyének - főkép  az  inség  és  árvizek  idején - bőkezű  és  humánus  főispánja   volt.  Telepítéseivel  nagyban  emelte  a  vármegyét, de  meg  birtokainak  értékét   is.  Buzgó  katholikus  létére  is  védelmébe  vette  az   üldözött  protestánsokat, lakóhelyet, földeket  adományozott  nekik  s  azonkívül  szabad  és nyilvános  vallásgyakorlatot   biztosított  számukra.  Nem   utolsó  érdeme, hogy  a  virágzó  Orosháza  községének  is   ő  vetette  még  az  alapját.  Fiú  örököse  nem  lévén,  vele  a Harruckern  család  kihalt   ... {2}

 

 

 

Kígyós,  és  Csaba   felé  tavasszal  az  egész környék  víz  alatt  állt. A kastély  mögött, a  remetei  pusztán  terült  el  a  Sarkadi-tó;  melyben  hemzsegett  a  vadliba, vadruca, szárcsa,  bibic,  gólya,  gém.

A  vadászat azonban itt  a  hínárok  miatt   sok  veszéllyel  járt.

A  kastély  ugyanott  állt, ahol  ma  és  bár  sokkal  kisebb volt a  mostaninál, mindennel  el  volt  látva, ami  az  úri  kényelemhez  tartozott.

A  Harruckern kastély  közelében  halastó, rákos tó, teknősbéka  tó, hattyús tó, vadaskert, fácános kert, zöldséges-, virágoskert, egy terjedelmes szőlő.

A  földesúr  és  családja  Pesten, Kecskeméten  és  Szentesen  át utazott Gyulára, Pestig négylovas - onnan, a  rossz  utak  miatt,  nyolclovas  fogatokkal. Kecskeméten  és  Szentesen  rendszerint  megháltak.

Szentesen  már  uradalmuk  területén  voltak, s itt  az egyházi – világi  hatóságok  tisztelegtek  a  földesúr  előtt.

A   helység  összes  kutyáira  ilyenkor  szájkosarat  tettek,  a  szúnyogokat  a  szobából  kikergették; így  a   bárói  család  nyugodtan  pihenhetett. Ha nagy volt  a  hőség, nappal  pihentek, és  éjszaka utaztak.

Így  - , például  1757- ben,  amikor  - Jozefa  bárókisasszony  - esküvőjére  szokatlanul  korán, már  május  havában  lejöttek, Szentesről május  29-én  este  7  órakor  indultak, s  reggel, 6  órakor  érkeztek  Gyulára.

 

 

 1895_oldal_183_a.jpg

              Dirling Mária-Antónia, Harruckern Ferenc Domonkos báró második neje

 

 

A   gyulai  háztartást  a  báróné  kormányozta.  A  különböző  házi munkák  közt  szerepelt  a  gyümölcsök  szárítása.  Almát, barackot, birsalmát, szilvát  és  egyéb  gyümölcsöket  meghámozták,  szeletekbe vágták;  abban  az  emeleti  szobában, amit  az  uraság  nemrégiben  építetett, megszárították.  A  szárított  gyümölcsöket  Bécsben  is  fogyasztották.  A savanykás  íz  pótlására  az  éretlen  szőlő  nedvét  használták.

A  szőlős  kertben  leszedtek  2-3 kosár  zöld  szőlőt, melynek  bogyóit  az  utcáról összegyűjtött  gyerekek, a  fürtökről leszedték.  A  páter  azután  a  bogyókat  egy  tiszta  dézsában  összetörte, ruhán  átpréselte  s  az  így nyert  savanyú  nedvet  négyszeres  papíron  átcsepegtette, mire  olyan  átlátszó  lett, mint  a  víz. Ezt  aztán, tiszta  üvegekbe  töltötték, s  a  pincébe tették, szükség  szerint  citrom  helyett  a  konyhában  felhasználták.

 

A  báróné  sokszor  kisétált  kíséretével  a  majorsági  udvarba  vagy  a  vadaskertbe, s  kis  rokkája  mellé  ülve, nézte  az  állatok  etetését. Gyulai  tartózkodásukat  különféle  szórakozássokkal  tették  kellemessé.

Majd  minden nap vadásztak, míg a  nagyobb vadászatokat  Ó- Kígyóson  tartották.

Nagyszabású  farkas  vadászatokon vettek részt; mely  alkalmakkor  több száz  hajtót  rendeltek  ki  Gyuláról és a  szomszédos községekből.  Szenvedéllyel üldözték a borzokat.

Ha  sikerült  egy  nagyobb  borzot  elevenen elfogni, azt a  kastély udvarán erős  hálóval  bekerítették, kamrába  zárták, és  addig uszították rá  a kutyáikat, míg  azok  a  borzot  szét  nem  tépték.

Harruckern, pedig  családjával  együtt  az  emeleti ablakból, nevetve és tapsolva nézte  ezt  a  mulatságot.

 

A  „madarászatot” hálóval  és  léppel űzték.  Ilyenkor az  egész család a filagóriába  vitette  a  reggelijét, és  ott  várták  az  eredményt.                            - 1758. augusztus  30-tól szeptember 23-ig  - egy  új  hálóval, összesen 2213  madarat  fogtak, pedig  csak  reggelenként  dolgoztak néhány  órát.

A  zsákmány: 650  zöldike, 498  tengelice, 313  sármány, 311  veréb, 189 pinty, 82  seregély, 17 cinke, 7  ragadozó madár, stb.

Mind az úri asztalra kerültek.

Halászni  rendesen  Békésre  jártak, s ilyenkor  a  református  paplakban szálltak meg.

 

A  szüret  is  nagy  ünnepségnek  számított.  Erre  nemcsak  a  gyulai  értelmiséget  hívták  meg, hanem  a  környékről, sőt,  Aradról  és  Váradról  is  érkeztek  vendégek.

Reggel  az  udvari  kápolnában  misét  hallgattak  valamennyien, aztán kocsira  ültek.

Amikor  a   hintók  kiértek  az   urasági  szőlőbe, melyben  egy  zöldre festett  „ mulató  házacska”  állt,  12  mozsárlövés  jelezte   a   szüret kezdetét.  Azután   kiosztották  a   szerepeket.  A  vendégek  egy   része  a  szőlővenyigékről  vágta, mások  kosarakban, puttonyokban   hordták, kádakban  fabuzogányokkal   törték, ismét  mások   pedig   préselték, vagy  válogatták  az  eltenni  való, szebb  fürtöket.

A  megválasztott  „szüreti bíróság”, melynek  elnöke   -  Corzan Terézia,  a  bárókisasszony  ének-, és  zenetanárnője  volt;  a  hanyagokat bírsággal  sújtotta.

 Ha  vacsora  után  vendégek  érkeztek  a  kastélyba, zálogosdit  játszottak.  A  zálogok  kiváltására  is  különféle  büntetéseket  szabtak  ki.

Fényes  ünnepélyességgel  tartották  meg  minden  évben a  báró  (Augusztus  4.), és  a  báróné  (Szeptember  4.)  születésnapját.

 

 harruckern_kastely_-jelenet.jpg

 

 

Az  -  őszi vásár -  idején  a  vásári  mutatványosok   mindig  bebocsátást nyertek  a  kastélyba, ahol   bemutathatták  művészetüket.  Olykor  a  bárói  család  is  meglátogatta  az  ilyen  vásárokat.  Egy  ilyen alkalommal  a  báróné  100  tallért  költött  el  vásárfiára.  A  tiszti  asszonyoknak  kendőt,  szalagot,  fazekakat  vett.  A  báró  és  a  háziorvos, dr. Randecker - selyem  zsebkendőket  kaptak.  A leányokat  is  megörvendeztette  különféle  vásárfiával. 

 

 

 

 

 

Gyevnár Erika - Nobilitas Anno Alapítvány

 

 

{1} Forrás irodalom: Dr. Scherer Ferenc: Gyula város története I. kötet 333-344.o.

    Budapesti Corvinus Egyetem  - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat  No.32. - Kiss Márta: Gyula- Az egykori szigeterőd története és lehetséges jövőképe

{2} Vasárnap Újság,1895.június 2. 42.évf. 22.szám

{3} Merényi-Metzger Gábor kutatása alapján báró Harruckern Ferenc  hiányzó születési adatai - végre - napvilágra került! Köszönet érte!



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 58
Tegnapi: 30
Heti: 132
Havi: 1 405
Össz.: 433 417

Látogatottság növelés
Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »