A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából

A múlt poros polcain kutatva néhol mégis megcsillan egy név, egy homályos emlék...

   

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc (1814-1897) - A dualizmus kultúrpápája - nevét majd mindenki ismeri.

 

Feleségéről olykor-olykor bukkan elő némi információ foszlány; s talán az idősebb generációnak még ismerősen csenghet

 

Pulszky Ferencné, született Therese von Walter ( 1819-1866) neve.

 

 

 

tk_60_236_nr001.jpg

                          Therese  von Walter  portréja. 1830-as évek {1}

 

 

Bevallom, magam sem ismertem addig, amíg a német birodalmi  - gróf Breda család genealógiája nem kezdett el foglakoztatni. Amint világossá vált számomra, miszerint Breda Viktor édesanyja; Marie von Walter és Therese testvérek, a Pulszky család történeti áttekintésébe fogtam...

Gondolván, a familia irathagyatékában, bárminemű forrásközlésben, kiadványokban vagy  könyvekben meglelhetem a Breda családhoz vezető utat.

 

 

                                    tn6_1111005653012.jpg                                                      

                  NAVA-hangoskönyv : kereso.nava.hu/gallery/show/id/2157654

 

 

 

... Képzeljük  el  Bécs arisztokrata  társadalmát  az  1840-es években - annak ködfátyolos hangulatával   -,  amelyben a magyarsággal szembeni nézeteik uralkodtak...  Therese ebben, az egyenesen "magyargyűlöletű"  légkörben, a  Landstrasse-i Razumovsky-villában  nevelkedett.  Az  estélyeket adó apa, August von Walter - bankár -  a  bécsi  szellemi  élet

 elitjével  vetette  körül  magát  és családját...  Ebből  a  "beidermeier- hangulatú"  életből  vágyakozott  egy  új, ismeretlen világ után.  Ez  a  vibráló, titokban  polgárellenes  hajlama  közrejátszott abban, hogy  a  -  kérők  seregével szemben -  éppen  Pulszky Ferencnek  ígérte  kezét. (1845)

 

 

tf_2001_579_nr001.jpg

            A gyönyörű Pulszky Ferencné festmény után készült képe {2}

 

A  kiváló  műveltségű  és zenei tehetségű Therese, Pulszkyné - ként:  

a " magyar nemesi társadalom  patriarchális  életmódjába, közvetlenségébe, vendégszeretetébe, szolgálatkézségébe  és  nemes önérzetébe "  csöppen bele...  Naplójegyzetei híven tükrözik " belső átalakulásának a magyarságba való érzelmi beolvadásának folyamatát."

Férje; " Életem és korom" ( I-IV. kötet, Bp.,1880-82.) című  művében  így emlékszik vissza feleségéről ebből  az  időszakból :

"  Feleségem legrövidebb idő  alatt egészen bele  élte  magát a  magyar társaságba, magyará  lett  hamar  s  hamar  elfelejtette, hogy még  nem  régen  nem  volt  az. "

 

 

 

kgrhqvhjdueonb0rzvbp6vftsvw60_12.jpg

 

 

 " Ő, aki talán egész életében talán egy épkézláb magyar mondatot nem tudot leírni; meglepő módón Petőfi költészetét tartotta a magyar irodalom legnagyobb értékének példátlan ősziteségével, szenvedélyességével, midig kielégítetlen forradalmi lendületével. Már házassága  első hónapjaiban, mikor férje fordítgatásai és kommentárja  alapján megismerte a költőt, meg volt hatva közvetlensége által s tüstént felismerte benne a lángészt." Később a - János vitéz-ről a magyarság keletről hozott mesélő kedvének, képzeletbőségének legművészibb bizonyítékát vélte felfedezni.

" Új hazájában, ahol életének négy legboldogabb esztendejét töltötte" -saját szavai szerint- mert teljes visszavonultságban éltek az szécsényi kastélyban  és a hozzá tartozó birtokon, amit 1846-ban megvásároltak az akkori örököstől;  Forgách Páltól.

" Fogékonysága, olthatatlan művelődésvágya, éles ítélete miduntalan arra készteti, hogy új hazáját a régivel összehasonlítsa, s ez az összehasonlítás kivéltel nélkül a magyarság javára üt ki. Bámulattal adózik egy-egy megyegyűlés kapcsán a magyarok politikai érettségének  és iskolázottságának, amelyhez az osztrákoké nem is fogható. A szülői házban liberális atmoszféra vette körül."

" Úgy látja, hogy Ausztriában a politika voltaképpen egyetlen társadalmi osztály, az arisztokrácia mestersége, mely az egészséges politikai váltógazdaságot lehetetlenné teszi s ez a körülmény eleve halálra ítéli az osztrák liberalizmus törekvéseit."

Pulszky Ferenc a következőket mondja feleségéről:

" Feleségem ezen nehéz időkben (1848 végén) hősi lelket mutatott. Születésére és neveltetésére nézve német, mégis hőn ragaszkodott a magyar ügyhöz, ismerte a valószínűséget, hogy vagyonunkra elkobzás, személyemre halál, fogság, vagy legalább is száműzetés vár, s mégis nem csak hogy nem panaszkodott, sem semlegességre s visszavonulásra a közdolgoktól nem szólított fel, hanem buzdított egész odaadással a magyar ügyhöz. Ismerte kötelességünket, mindent feláldozni a hazáért."

Naplóiból őszinte és súlyos belső vívódásokat olvashatunk ki; hiszen tudja, hogy egyik büszkeségének, a szécsényi birtonak elvesztése nem csak önmagát és urát, hanem gyermekeit is szegénységbe, talán nélkülözésbe taszítaná, mégsem hajlandó politikai meggyőződéséből engedni, és az osztrák kormánnyal kompromisszumot kötni.

A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerülnek,  s a császári kincstár tulajdonába kerül a szécsényi birtokuk.

" A kitartását akarja mindenekelőtt gyermekeibe is belenevelni, mert szerinte főkép ez különbözteti meg az igazán nagy embert az átlagembertől, s egyedül ezzel lehet a magyarság ügyét diadalra vinni."

 

....Vége az első résznek, folytatás következik...

 

 

                                       Ferdinand Georg Waldmüller:

                A "magyarellenes" bécsi bankár papa  - August von Walter portréja ( 1834)   

               500px-ferdinand_georg_waldmuller_bildnis_august_walter_1834.jpg     

 

{1 }Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok- L.szám: 60.236. ismeretlen bécsi festő

 Forrásmunka feldolgozva:

Pukánszky Béla: Pulszky Ferencné Walter Teréz útja a németségtől a magyarsághoz. ( Különlenyomat az EPhK 1933. évi VII-VIII.füzetéből

   - Kossuth Lajos Tudományegyetem, Emlékönyvtári példány, E 33/14. -

{2} MNM Történeti Fényképtár



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 84
Tegnapi: 30
Heti: 158
Havi: 1 431
Össz.: 433 443

Látogatottság növelés
Oldal: Az elfeledett nagynéni: Pulszky Ferencné szül. Walter von Therese
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »