VÁSÁRHELYI  JÁNOS ifj. , avagy  egy

                   ifjú literatúriai reformer

   Borosjenő, 1800.április 22.  - Lőkösháza, Vásárhelyi kastély, 1843.szeptember 9.

 

 

(...) Lőkösháza valóban kis település, határszéli helyzetét tekintve mégis telis-tele van "titkokkal", felfedezésre váró omladozó kúriákkal, elfeledett tulajdonosaik sorsa azonban most is ott leng az ódon falak között...Suttogó emlékek, halvány sejtelem...Ennyi maradt a valódi nemes urakból, a kastélyok úrnőiből. Az igazi nagyságokból. A sárguló papírlapok nyomain haladva idézzük meg Őket, idézzük fel tetteikben, gondolataikban megnyilvánuló személyiségeiket. A kastély már újra áll. De kik voltak a tulajdonosaik? Mert Nélkülük nincs meg az egység, az egyensúly. Mindent elvettek tőlük, de a nevük örökre fennmarad.(...)

 

 

 

ifj. kézdivásárhelyi Vásárhelyi János  tanulmányait  Aradon kezdte; a " bölcseletet " Pesten, a jogot Jerney Jánossal, a későbbi történetíróval együtt Pozsonyyban végezte 1819. szeptemberében.

Alig volt 16 éves, amikor első versét megírta.

Pozsonyi diákévei alatt, 1818-19-ben  Kovacsoczy Mihály, Kacskovits Károly, Jerney János és Gyulay Sándor komoly irányú barátsága; méginkább pedig -  KISFALUDY KÁROLY,- akivel személyes barátságot  ápolt, továbbá -  KAZINCZY FERENCCEL -  való ismeretsége már korán buzdítólag érintette...

Az ifjú tehetségek valamennyien, a - magyar irodalom - oltárán óhajtottak áldozni; Kisfaludy költészete az egész nemzetre jótékonyan hatott, s a  fentebb nevezetes barátok úgy pengették lantjaikat, hogy az édes, az oly sokáig elnyomott anyanyelvnek minden művelője iránt valóságos kegyelettel viselt a magyar  ébredő nemzet.

 

 

 

 A fiatal költő több költeménye is megjelent  a - HÉBE -ben (1821), az -

AURORA -ban (1825),  a - Szépliteratúriai Ajándék -ban (1822-24),  és

    a - Felső Magyar Országi Minerva -ban maga  Kazinczy  méltatta tehetségét (1826).

 

Pesti tanulmányainak befejezése emlékére egy kis epigrammával, egy utolsó "Istenhozzáddal"  búcsúzott a jó öreg Budapesttől:

                       " Elhagylak  már szép ideim bájlója, szabad Pest!                                                                         Vedd búcsúm: a sors rendele vélem emigy... "

 

 

Cikkezett a Tudományos Gyűjtemény-ben; " A  dagadó forrás Biharmegyében " címmel ( 1822. szeptember).{3}

Már ifjú éveiben nem csupán szavakban hangoztatta a hazát, de tenni is akart érte. Nemzet és egyén sorsának változásával a relatív szép, azaz a romantika esztétikáját hívta életre a reformkor évtizedeiben.

Költészetére jellemző: - a térben és időben, társadalomban és korban  való körültagoltság, a hazai létállapotok és az egyéni lelkiség tükröztetése, a szenvedély és a bensőség korlátlanabb lehetőségei, - azaz a társadalom, a jelentés, a képzelet, az élmény, maga az eredetiség.

Nemcsak a politikai nézeteiben követte a társadalmi és nemzeti reformmozgalmak áramát, hanem a felvilágosodás korában " kesztyűt dobó " irodalom tudatformáló, a nemzeti öntudat képviselőjeként is jeleskedett.

Régről öröklött hazafiságát - édesapjától, Vásárhelyi János Arad vármegye első alispánjától és  királyi tanácsosától - vette át, amit könnyed természetességgel átitatott neveltetésének köszönhetett.

Roskadozó polcok a Vásárhelyi - családi könyvtárban, egyenes út a literatúria felé...

Különböző alkalmakkor mondott " Beszédei " közül számos nyomtatásban is megjelent {1}, a reformkor időszakában, azonkívül maradt két kötetnyi  költeménye, -

 

                                                                                                                  

 

" ifj. Vásárhelyi  János  minden  munkái  kéz  írásban " -  s  három kötetnyi  " Alkalmi beszéde ".  

A magyar írók - ( Sajai László, Jenei János, Csokonai Vitéz Mihály, stb.) nyomtatatlan munkáit másolta (!) szorgosan Vásárhelyi, majd gyűjtötte össze kötetbe ;-  " A  magyar  irók  eddig nyomtatatlan  munkái " - I. kötet -  öszveszedte  Vásárhelyi  János." {2}

 

 

" Kara Győző: Az aradi királyi főgimnázium ORCZY-VÁSÁRHELYI Könyvtárának Alapleltára - nak ( Elkészítette a könyvtár rendezésével kapcsolatban a nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi minisztériumnak 1898. évi 84891. számú rendeletével kelt megbízásból, - A rendezés megkezdett 1898-ban, befejezett 1905-ben.)"

adatai alapján:

a 828. oldalon található 125. sorszám alatt "Beszédek",ifj. Vásárhelyi Jánostól - 30 db. füzet,

a 126. sorszám alatt " Országgyűlési Beszédek ", ifj. Vásárhelyi Jánostól - 1 kötet,

a 127. sorszám alatt pedig " Beszédek különféle alkalmakkor tartott " ifj. Vásárhelyitől - 26 db. füzetet listázott fel.{2}

 

Első költeménye, amely nyomtatásban megjelent  a "HÉBE" -ben - A' Könny. Pesten,1821. september (eredeti kézirat) Arad, Biblioteca Judeteana,A.D.Xenopol - Régi nyomtaványok tára (Patrimonium)

 

 

{1} Szeged-Levéltár, - IV.A.3./1832./1903. ,                                                                                                                                                                                                                                             {2} Kara Győző: Az aradi királyi főgimnázium "Orczy-Vásárhelyi Könyvtár Alapleltára" (1898-1905.)Arad, Biblioteca Judeteana A.D.Xenopol - Régi nyomtaványok tára(Patrimonium)/ L.III.A.42.

Dr.Márki Sándor:Alföld,1880.XI.21/268.szám, {3}Országos Széchenyi Könyvtár- 757 Fol Hung

"AURORA" - Kisfaludy Károly által a magyar hölgyek számra szerkesztett első évfolyam, mely 1821. november 25-én látott napvilágot.

 

Oldal: VÁSÁRHELYI JÁNOS ifj.,- avagy egy ifjú literatúriai reformer
A gróf BREDA és a VÁSÁRHELYI család genealógiája - Gyevnár Erika tollából - © 2008 - 2024 - countess.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat